A Népliget déli részén van egy terület, amely mellett sokan úgy sétálnak el, hogy észre sem veszik. Nem különül el látványosan a park többi részétől, nincs harsány bejárata vagy feltűnő látványossága. A fák között mégis furcsa részletek tűnnek fel: egy magányos emlékkő, különös formájú szoborelemek, szabálytalanul emelkedő terep vagy olyan parkstruktúra, amely mintha tudatosabban lenne szervezve annál, mint amit első pillantásra gondolnánk. 2/7 Ez a Centenáriumi Park. Egy hely, amelyet Budapest századik születésnapjára hoztak létre, és amely egykor jóval könnyebben „olvasható” volt, mint ma. Budapest századik születésnapja 1873-ban egyesült Pest,…
Olvass továbbBarangoló
Budapest parkjai-Népliget
Cikksorozatunkban Budapest parkjainak kevésbé ismert arcát mutatjuk be 7 részes összeállításokban. 1/7 A budapesti Planetárium a Népligetben hosszú időn át olyan hely volt, ahol a csillagászat nem elmélet maradt, hanem élménnyé vált. A Zeiss Universarium IX vetítőgép által megjelenített égbolt és a kupolát betöltő lézershowk együtt adták azt az atmoszférát, amely miatt a látogatók nemcsak egy előadást kaptak, hanem egy külön világba léptek be – ahol a csillagok tényleg közelebb kerültek. Egy kupola, ahol más lett az ég A budapesti Planetárium nem csak egy épület volt a Népligetben. Inkább egy…
Olvass továbbMagyarország rejtett tengerszemei: ahol a bányákból tavak lettek
Magyarország nem az alpesi tavak országa, mégis több olyan különleges vízfelületet rejt, amely első pillantásra természetes tengerszemnek tűnik. Valójában ezek a tavak elhagyott bányák és kőfejtők helyén alakultak ki, ahol az évtizedek során a víz lassan visszahódította a tájat. Közülük az egyik leglátványosabb az apci bányató, a másik pedig a Zemplén ikonikus Megyer-hegyi Tengerszeme – két hely, ahol az ipari múltból ma már lenyűgöző természeti látvány lett. Amikor a bányákból tavak lesznek A „bányatengerszemek” kialakulása egyszerű, mégis látványos folyamat. A kitermelés után visszamaradt mélyedésekbe csapadék- és talajvíz szivárog, és idővel…
Olvass továbbPiramis Magyarországon?
Vannak helyek, amik mellett nap mint nap elrobogunk az úton, és fogalmunk sincs, hogy alig néhány kilométernyire a bitumenúttól a történelem egy egészen érdekes darabkája pihen. Ilyen Iszkaszentgyörgy is. A legtöbben az Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély miatt kanyarodnak ide, de ha hajlandóak vagyunk kicsit porosabb utakra is ráhajtani, valami olyat találunk, ami inkább emlékeztet az ősi Egyiptomra vagy egy elveszett azték romra, mint a dunántúli lankákra. Ez az iszkaszentgyörgyi kőpiramis. Magányos őrszem a dombtetőn Ahogy elhagyjuk a falu házait és elindulunk felfelé a Csillaghegy lankáin, a táj hirtelen megváltozik. A sűrű erdőt sziklás,…
Olvass továbbOpatija – Abbázia emlékei az Adria partján
Van egy város a Kvarner-öböl partján, amelynek neve egykor egész Európában ismert volt. Opatija – vagy ahogy a 19. század végétől sokáig nevezték, Abbázia – nem egyszerűen egy tengerparti település, hanem az adriai turizmus egyik bölcsője. Története szorosan összefonódik a fürdőkultúra kialakulásával, a vasút megjelenésével és azzal a korral, amikor a tengerparti pihenés még hosszú utazást és hónapokon át tartó nyaralást jelentett. A Kvarner-öböl északi részén fekvő város különleges helyzetben van: egyszerre kapcsolódik a mediterrán világhoz és Közép-Európához. A tenger, a hegyek közelsége és az enyhe éghajlat már több mint…
Olvass tovább7 legérdekesebb látnivaló: Margit-sziget
A régiesebb nevén Nyulak-szigetét szemléztük meg, és válogattuk össze eme szubjektív listát. 1., Zenélőkút A Margit-sziget déli, Margit híd felőli részén található Magyarország legnagyobb zenélő szökőkútja. 1962-ben adták át. Eleinte élőzene szólt a szökőkutaknál, viszont később elektronizálta Schön Gyula. Vandalizmus és az idő vasfoga miatt 1999-re teljesen tönkrement. A 2002-es felújítás után egy ideig újra szórakoztatta és hűsítette a szigeten sétálókat. A főváros 2013 nyarán ismét felújítatta a szökőkutat, valamint a környező területet. 2013 nyarán adták át az új szökőkutat. Zenei repertoárja itt tekinthető meg. 2., A domonkos rendi kolostor…
Olvass továbbTörök emlékek a Fővárosban
A török hódoltság mintegy másfél évszázadon át meghatározta Magyarország történelmét, mégis meglepően kevés kézzelfogható emléke maradt fenn ebből az időszakból. Budapest azonban ma is őriz néhány helyszínt, melyek a 16–17. századi oszmán jelenlétről mesélnek. Türbék, fürdők és egykori dzsámik maradványai idézik fel a főváros törökkori múltját. Gül Baba türbéje – A legismertebb török emlék Ha Budapest törökkori emlékei kerülnek szóba, a legtöbb embernek elsőként Gül Baba türbéje jut eszébe. A 16. században épült sírkápolna a Rózsadombon, a Margit híd budai hídfőjének közelében található. A felújított türbe ma Magyarország egyik legjelentősebb…
Olvass tovább