A vulkáni sziklára épült füleki vár a Felvidék egyik legismertebb történelmi emlékhelye. Falai tatárjárást, török ostromokat és végvári harcokat éltek át, miközben legendák is születtek körülötte. A vár története szorosan összefonódik a Magyar Királyság sorsával, romjai pedig ma is a régió múltjának tanúi. Egy vár a vulkáni sziklán A füleki vár a mai Szlovákia déli részén, Filakovo (Fülek) városa fölött emelkedik egy meredek bazaltsziklán. Stratégiai fekvése miatt már a középkorban is fontos szerepet töltött be: ellenőrizte az Ipoly völgyét, valamint az észak felé vezető kereskedelmi és hadi útvonalakat.Első írásos említése…
Olvass továbbBarangoló
A Tisza lépcsője – a Kiskörei hallépcső nyomában
A Tisza Kisköre térségében egészen más arcát mutatja, mint a megszokott, lassan kanyargó folyóképeken. Itt a víz nemcsak halad, hanem szinte „lépcsőzik” is: egy mesterségesen kialakított, tagolt vízi rendszeren keresztül, amely egyszerre szolgálja a vízszabályozást és az élővilág mozgását. A Kiskörei hallépcső a Tisza egyik legérdekesebb pontja – egy átjáró, ahol a folyó két szakasza újra kapcsolatba kerül egymással, még ha nem is a régi formájában. A folyó, amelynek útját megváltoztatták A Tisza évszázadokon át szabadon alakította medrét, kanyarulatait és ártéri világát. A 19–20. századi folyószabályozások azonban fokozatosan új rendszert…
Olvass továbbMagyarok Afrikában – Oroszlánok, vulkánok és a nagy felfedezések nyomában
A 19. század második felében és a 20. század elején Afrika még a kalandot, a tudományos felfedezést és az ismeretlen világot jelentette Európa számára. A kontinens belső területeinek jelentős része ekkor még alig szerepelt a térképeken, a hírek pedig többnyire misszionáriusoktól, kereskedőktől vagy felfedezőktől érkeztek. Kevesen tudják, hogy a korszak nagy afrikai expedícióiban magyarok is fontos szerepet játszottak. Vadászok, természettudósok, arisztokraták és világutazók indultak útnak, hogy megismerjék a fekete kontinens titkait. Közülük Kittenberger Kálmán, Teleki Sámuel és Széchenyi Ödön neve máig a magyar utazástörténet legizgalmasabb fejezetei közé tartozik. A kontinens,…
Olvass továbbSalgó vára és a Boszorkánykő – legendák a Medves-vidék szívében
A Nógrád vármegyei Medves-vidék különleges táj: vulkanikus eredetű bazaltkúpok, erdők és fennsíkok váltják egymást, mintha egy ősi, nyugodt tenger dermedt volna kővé. Ebben a tájban két pont különösen kiemelkedik: Salgó vára és a közeli Boszorkánykő. A két hely nemcsak földrajzilag tartozik össze, hanem a hozzájuk fűződő történetek és legendák révén is. Salgó vára – erőd a bazaltcsúcson A mintegy 625 méter magas vulkáni kúpon álló Salgó várát a 13. században emelték, valószínűleg a tatárjárást követő erődítési időszakban, a Kacsics nemzetség birtokán. A vár stratégiai szerepe a határvidék védelme volt, de…
Olvass továbbParco Zoo Punta Verde – Kapu a világ vadonjai felé
A Punta Verde Állatkert (Parco Zoo Punta Verde) az olaszországi Lignano Sabbiadoro közelében, a Tagliamento folyó partján fekszik. 1979-ben nyitották meg, egy korábban részben művelt, részben természetes növényzetű területen. Amikor az ember először megpillantja a „Parco Zoo Punta Verde” feliratú táblát, a tengerparti nyüzsgésből még semmi sem tűnik el teljesen. Néhány kilométerrel korábban még strandok, napernyők és zsúfolt utak kísérik az utat, itt viszont a forgalom lassan elcsendesedik, és a fák egyre közelebb hajolnak az útra. A bejárat nem hatalmas kapukkal fogad, inkább úgy tűnik, mintha egyszer csak átlépne az…
Olvass továbbHanzelka és Zikmund – A két csehszlovák világutazó, akik közelebb hozták a világot
Kevés utazópáros hagyott akkora nyomot Közép-Európa kulturális emlékezetében, mint Jiří Hanzelka és Miroslav Zikmund. A két csehszlovák világjáró nemcsak kontinenseket szelt át, hanem könyveivel, filmjeivel és élménybeszámolóival emberek milliói számára tette kézzelfoghatóvá a távoli világot. Egy életre szóló barátság kezdete Hanzelka és Zikmund közös története még az egyetemi évek alatt kezdődött. A két fiatal a prágai kereskedelmi főiskolán ismerkedett meg az 1930-as évek végén. Már korán kiderült, hogy hasonló érdeklődés köti össze őket: mindketten rajongtak a földrajzért, az idegen kultúrákért és a távoli tájak felfedezésének gondolatáért. Akkoriban az utazás még…
Olvass továbbBudapest parkjai -Népliget 3.
Cikksorozatunkban Budapest parkjainak kevésbé ismert arcát mutatjuk be 7 részes összeállításokban. 3/7 A Népliget elfeledett filmgyára: A stúdiólámpáktól a buszperonokig Ha ma a Népliget autóbusz-pályaudvar modern üvegpalotájában várakozunk a járatunkra, vagy az Üllői út és a Könyves Kálmán körút forgalmas kereszteződésében állunk a dugóban, kevesen gondolunk arra, hogy pontosan a lábunk alatt egykor a hazai filmgyártás egyik legfontosabb fellegvára terült el. A MAFILM II. telepe, majd későbbi nevén a MOVI (Magyar Mozi- és Videófilmgyár) évtizedeken át ontotta magából a híradókat, dokumentumfilmeket és tudományos ismeretterjesztő alkotásokat. Bár az épületegyüttest a kilencvenes…
Olvass továbbEsti fények és történelmi utcák – Budapest világörökségeinek nyomában
Budapest különlegessége abban rejlik, hogy egyszerre természeti és épített értékek városa. A Duna és a város együtt alkot világörökségi értéket. Egyszerre modern nagyváros és élő történelem. Mitől lesz valami a UNESCO világörökség része? Egy hely akkor kerül fel a UNESCO világörökségi listájára, ha olyan természeti vagy kulturális értékkel rendelkezik, amely kiemelkedőnek és egyedinek számít a világon. A Világörökség Programot 1972-ben alapították azzal a céllal, hogy az így elismert helyszíneket az adott ország megőrizze a jövő nemzedékei számára. Magyarországon is számos olyan hely található, amely felkerült a kiemelkedő jelentőségű világörökségi helyszínek…
Olvass továbbBudapest parkjai- Népliget 2.
A Népliget déli részén van egy terület, amely mellett sokan úgy sétálnak el, hogy észre sem veszik. Nem különül el látványosan a park többi részétől, nincs harsány bejárata vagy feltűnő látványossága. A fák között mégis furcsa részletek tűnnek fel: egy magányos emlékkő, különös formájú szoborelemek, szabálytalanul emelkedő terep vagy olyan parkstruktúra, amely mintha tudatosabban lenne szervezve annál, mint amit első pillantásra gondolnánk. 2/7 Ez a Centenáriumi Park. Egy hely, amelyet Budapest századik születésnapjára hoztak létre, és amely egykor jóval könnyebben „olvasható” volt, mint ma. Budapest századik születésnapja 1873-ban egyesült Pest,…
Olvass továbbBudapest parkjai-Népliget
Cikksorozatunkban Budapest parkjainak kevésbé ismert arcát mutatjuk be 7 részes összeállításokban. 1/7 A budapesti Planetárium a Népligetben hosszú időn át olyan hely volt, ahol a csillagászat nem elmélet maradt, hanem élménnyé vált. A Zeiss Universarium IX vetítőgép által megjelenített égbolt és a kupolát betöltő lézershowk együtt adták azt az atmoszférát, amely miatt a látogatók nemcsak egy előadást kaptak, hanem egy külön világba léptek be – ahol a csillagok tényleg közelebb kerültek. Egy kupola, ahol más lett az ég A budapesti Planetárium nem csak egy épület volt a Népligetben. Inkább egy…
Olvass tovább