Iránytű

A Tisza Kisköre térségében egészen más arcát mutatja, mint a megszokott, lassan kanyargó folyóképeken. Itt a víz nemcsak halad, hanem szinte „lépcsőzik” is: egy mesterségesen kialakított, tagolt vízi rendszeren keresztül, amely egyszerre szolgálja a vízszabályozást és az élővilág mozgását. A Kiskörei hallépcső a Tisza egyik legérdekesebb pontja – egy átjáró, ahol a folyó két szakasza újra kapcsolatba kerül egymással, még ha nem is a régi formájában. A folyó, amelynek útját megváltoztatták A Tisza évszázadokon át szabadon alakította medrét, kanyarulatait és ártéri világát. A 19–20. századi folyószabályozások azonban fokozatosan új rendszert…

A Nógrád vármegyei Medves-vidék különleges táj: vulkanikus eredetű bazaltkúpok, erdők és fennsíkok váltják egymást, mintha egy ősi, nyugodt tenger dermedt volna kővé. Ebben a tájban két pont különösen kiemelkedik: Salgó vára és a közeli Boszorkánykő. A két hely nemcsak földrajzilag tartozik össze, hanem a hozzájuk fűződő történetek és legendák révén is. Salgó vára – erőd a bazaltcsúcson A mintegy 625 méter magas vulkáni kúpon álló Salgó várát a 13. században emelték, valószínűleg a tatárjárást követő erődítési időszakban, a Kacsics nemzetség birtokán. A vár stratégiai szerepe a határvidék védelme volt, de…

Cikksorozatunkban Budapest parkjainak kevésbé ismert arcát mutatjuk be 7 részes összeállításokban. 3/7 A Népliget elfeledett filmgyára: A stúdiólámpáktól a buszperonokig ​Ha ma a Népliget autóbusz-pályaudvar modern üvegpalotájában várakozunk a járatunkra, vagy az Üllői út és a Könyves Kálmán körút forgalmas kereszteződésében állunk a dugóban, kevesen gondolunk arra, hogy pontosan a lábunk alatt egykor a hazai filmgyártás egyik legfontosabb fellegvára terült el. ​A MAFILM II. telepe, majd későbbi nevén a MOVI (Magyar Mozi- és Videófilmgyár) évtizedeken át ontotta magából a híradókat, dokumentumfilmeket és tudományos ismeretterjesztő alkotásokat. Bár az épületegyüttest a kilencvenes…

Budapest különlegessége abban rejlik, hogy egyszerre természeti és épített értékek városa. A Duna és a város együtt alkot világörökségi értéket. Egyszerre modern nagyváros és élő történelem. Mitől lesz valami a UNESCO világörökség része? Egy hely akkor kerül fel a UNESCO világörökségi listájára, ha olyan természeti vagy kulturális értékkel rendelkezik, amely kiemelkedőnek és egyedinek számít a világon. A Világörökség Programot 1972-ben alapították azzal a céllal, hogy az így elismert helyszíneket az adott ország megőrizze a jövő nemzedékei számára. Magyarországon is számos olyan hely található, amely felkerült a kiemelkedő jelentőségű világörökségi helyszínek…

Magyarország nem az alpesi tavak országa, mégis több olyan különleges vízfelületet rejt, amely első pillantásra természetes tengerszemnek tűnik. Valójában ezek a tavak elhagyott bányák és kőfejtők helyén alakultak ki, ahol az évtizedek során a víz lassan visszahódította a tájat. Közülük az egyik leglátványosabb az apci bányató, a másik pedig a Zemplén ikonikus Megyer-hegyi Tengerszeme – két hely, ahol az ipari múltból ma már lenyűgöző természeti látvány lett. Amikor a bányákból tavak lesznek A „bányatengerszemek” kialakulása egyszerű, mégis látványos folyamat. A kitermelés után visszamaradt mélyedésekbe csapadék- és talajvíz szivárog, és idővel…