Az Árpád-ház kihalását követő trónviszályok lezárultával új uralkodócsalád került a magyar trónra. A Nápolyból származó Anjou-dinasztia közel egy évszázadon át meghatározta az ország történelmét. Károly Róbert megszilárdította a királyi hatalmat, fia, Nagy Lajos uralkodása alatt pedig a Magyar Királyság Közép-Európa egyik jelentős hatalmává vált. A dinasztia története azonban nemcsak felemelkedésről, hanem hatalmi konfliktusokról és a család magyarországi ágának kihalásáról is szólt. Károly Róbert és a királyi hatalom újjászervezése Károly Róbert trónra kerülése még nem jelentette a királyi hatalom teljes helyreállítását. Az ország jelentős része továbbra is nagy befolyással rendelkező tartományurak…
Olvass továbbMúltIdéző
Az Árpád-ház kihalása – Trónviszályok és az Anjouk felemelkedése
1301. január 14-én meghalt III. András magyar király, vele pedig férfiágon kihalt az Árpád-ház. A dinasztia több mint három évszázadon át adott uralkodót Magyarországnak, utolsó királyának halála után azonban több trónkövetelő is jelentkezett a koronáért. A következő években Vencel, Ottó és Károly Róbert küzdött a magyar trón megszerzéséért, miközben a tartományurak saját hatalmuk megerősítésén dolgoztak. A trónviszály végül az Anjou-ház magyarországi uralmának kezdetéhez vezetett. Az utolsó Árpád-házi király Az Árpád-ház utolsó évtizedeit belső hatalmi harcok és a királyi tekintély fokozatos gyengülése jellemezte. IV. Béla halála után fia, V. István került…
Olvass továbbA kiegyezéshez vezető út – Az Osztrák-Magyar Monarchia megszületése
Az 1848–49-es szabadságharc leverése után Magyarország és a Habsburg-udvar viszonya hosszú időre megromlott. Bécs központosítani akarta a birodalmat, a magyar politikai vezetés viszont nem mondott le az ország alkotmányos jogairól. Közben katonai vereségek, pénzügyi gondok és a birodalom belső feszültségei is egyre sürgetőbbé tették a változást. Az 1860-as évek közepére mindkét oldalon felmerült a kérdés: meddig tartható fenn a régi rend? A szabadságharc után Bécs irányított Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően a Habsburg Birodalom vezetése felszámolta Magyarország alkotmányos önállóságát. A megtorlás után, az úgynevezett Bach-korszak idején az országot…
Olvass továbbAz elégedetlenségtől a forradalomig – ’56. október 23. előzményei
A forradalom előzményei a második világháború utáni évekig nyúlnak vissza. A politikai rendszer átalakulása, a gazdaságpolitikai intézkedések, a pártvezetésen belüli viták és a nemzetközi események egyaránt szerepet játszottak abban, hogy 1956 őszére egyre határozottabban jelentek meg a változtatásokat követelő hangok. Októberben az egyetemisták már konkrét politikai és gazdasági követeléseket fogalmaztak meg. A háború utáni átalakulás évei A második világháború után Magyarország a Szovjetunió érdekszférájába került. Az 1945-ös választásokon a Független Kisgazdapárt szerezte a legtöbb szavazatot, a kommunista párt azonban a következő években fokozatosan növelte politikai hatalmát. A politikai ellenfelek kiszorításával…
Olvass tovább1849. október 6. – Az aradi vértanúk kivégzése
1849. október 6-án, Aradon hajnalban megkezdődött a honvédtisztek kivégzése. A világosi fegyverletétel után két hónappal tizenhárom tisztet ítéltek halálra, miközben Pesten Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzésére is sor került. A világosi fegyverletétel 1849 nyarára a magyar honvédsereg egyre nehezebb katonai helyzetbe került. A császári hadsereg mellett ekkor már az orosz cári csapatok is bekapcsolódtak a harcokba, jelentős túlerőt teremtve a magyarokkal szemben. A döntő fordulatot az augusztus 9-i temesvári vereség hozta el. A magyar vezetés számára ekkor már egyre világosabbá vált, hogy a két nagyhatalom együttes erejével szemben nem lehet folytatni…
Olvass tovább1604. október 2. – A nap, amikor elkezdődött a Bocskai-felkelés
Egy ember, aki visszavonultan, békében él birtokán. Távol a politikától, távol a harcoktól. Ekkor azonban császári katonák jelennek meg a birtokai körül, és a nyugodt élet egyik napról a másikra véget ér. Bocskai István, Erdély egykori kormányzója 1604 őszén aligha gondolta, hogy hamarosan ismét fegyvert kell ragadnia. Előzmények Bocskai nem készült újabb politikai küzdelemre. Évtizedeken át szolgálta a magyar királyt, és az 1590-es években Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem Habsburgok felé közeledő politikáját is támogatta. Váradi kapitányként tapasztalt katonának és politikusnak számított. Az Erdélyt sújtó háborúk azonban egyre inkább szembeállították az…
Olvass továbbMásodik tatárjárás: Amikor ellenállt a királyság
Negyven évvel az első mongol támadás után ismét tatár seregek jelentek meg a Magyar Királyság területén. Ezúttal azonban már egészen más ország várta őket, mint IV. Béla idején. Az első tatárjárás történetét a Tatárjárás: A katasztrófa éve, amely megváltoztatta a királyságot című korábbi Múltidéző-cikkünkben már részletesen feldolgoztuk. Most ismerjük meg a negyven évvel későbbi történetet, amikor a mongolok ismét Magyarország ellen indultak – egy olyan királyság ellen, amely sokat tanult a korábbi támadásból. A két tatárjárás között Az első tatárjárás után a veszély nem tűnt el. A Magyar Királyság a…
Olvass továbbA végső kirohanás – Szigetvár utolsó hajnala
A vár védői feszülten figyelnek az oromról. Odalent hatalmas oszmán hadsereg táborozik, a falak körül pedig füst száll a magasba. A belső várban egyre kevesebb a katona, a harcok hetek óta tartanak, és minden jel arra mutat, hogy az ostrom hamarosan véget ér. 1566. szeptember 7-én hajnalban Zrínyi Miklós rászánja magát a végső lépésre: ha a várat nem lehet tovább tartani, más utat kell választania. Egyre szűkülő gyűrű Szigetvár története már jóval 1566 előtt összefonódott az oszmán terjeszkedéssel. A vár a Dunántúl déli részének egyik fontos védelmi pontja volt, amelynek…
Olvass továbbTatárjárás : A katasztrófa éve, amely megváltoztatta a királyságot
A 13. század első felében a Magyar Királyság még Európa egyik jelentős állama volt, 1241-ben azonban olyan támadás érte, amely rövid idő alatt alapjaiban rengette meg az országot. A mongol seregek hatalmas erővel törtek be Magyarországra, települések pusztultak el. Emberek tízezrei vesztették életüket, IV. Béla király pedig menekülni kényszerült. A Tatárjárás nem csupán súlyos katonai vereség volt, hanem olyan történelmi fordulópont, amely után Magyarországnak lényegében újra kellett építenie önmagát. A mongolok híre már korábban eljutott A 13. század első felében a mongolok gyors terjeszkedése Európa keleti részét is elérte. A…
Olvass továbbMohács 1526: A vereség, amely átírta Magyarország történelmét
Kevés olyan esemény van a magyar történelemben, amely akkora nyomot hagyott a nemzeti emlékezetben, mint a mohácsi csata. 1526. augusztus 29-én nem csupán egy hadsereg szenvedett vereséget: megrendült a középkori Magyar Királyság politikai és katonai rendszere is. A csata következményei hosszú időre meghatározták az ország sorsát, és Mohács máig a magyar történelem egyik legerősebb jelképe maradt. A „mohácsi vész” kifejezés ma is a súlyos nemzeti tragédia szinonimája. Nem véletlenül: a vereséget politikai válság, belháború, újabb oszmán hadjáratok és végül az ország három részre szakadása követte. Mohács története azonban nem csupán…
Olvass tovább