MúltIdéző

A vár védői feszülten figyelnek az oromról. Odalent hatalmas oszmán hadsereg táborozik, a falak körül pedig füst száll a magasba. A belső várban egyre kevesebb a katona, a harcok hetek óta tartanak, és minden jel arra mutat, hogy az ostrom hamarosan véget ér. 1566. szeptember 7-én hajnalban Zrínyi Miklós rászánja magát a végső lépésre: ha a várat nem lehet tovább tartani, más utat kell választania. Egyre szűkülő gyűrű Szigetvár története már jóval 1566 előtt összefonódott az oszmán terjeszkedéssel. A vár a Dunántúl déli részének egyik fontos védelmi pontja volt, amelynek…

A 13. század első felében a Magyar Királyság még Európa egyik jelentős állama volt, 1241-ben azonban olyan támadás érte, amely rövid idő alatt alapjaiban rengette meg az országot. A mongol seregek hatalmas erővel törtek be Magyarországra, települések pusztultak el. Emberek tízezrei vesztették életüket, IV. Béla király pedig menekülni kényszerült. A Tatárjárás nem csupán súlyos katonai vereség volt, hanem olyan történelmi fordulópont, amely után Magyarországnak lényegében újra kellett építenie önmagát. A mongolok híre már korábban eljutott A 13. század első felében a mongolok gyors terjeszkedése Európa keleti részét is elérte. A…

Kevés olyan esemény van a magyar történelemben, amely akkora nyomot hagyott a nemzeti emlékezetben, mint a mohácsi csata. 1526. augusztus 29-én nem csupán egy hadsereg szenvedett vereséget: megrendült a középkori Magyar Királyság politikai és katonai rendszere is. A csata következményei hosszú időre meghatározták az ország sorsát, és Mohács máig a magyar történelem egyik legerősebb jelképe maradt. A „mohácsi vész” kifejezés ma is a súlyos nemzeti tragédia szinonimája. Nem véletlenül: a vereséget politikai válság, belháború, újabb oszmán hadjáratok és végül az ország három részre szakadása követte. Mohács története azonban nem csupán…

997-et írunk. Géza fejedelem meghalt. Esztergom környékén Géza fia, Vajk készülhetett arra, hogy átvegye apja örökségét. Délnyugaton azonban egy másik Árpád-házi előkelő is igényt tartott a hatalomra. Vajk és Koppány hamarosan szembekerült egymással – a tét pedig nem volt kisebb, mint hogy ki vezesse tovább a magyar fejedelemséget. A helyzet nem előzmények nélkül alakult ki. A 10. század végére a magyar fejedelemség már egészen más helyzetben volt, mint néhány évtizeddel korábban. A nyugati hadjáratok korszaka lezárult, a magyarok pedig egyre szorosabb kapcsolatba kerültek a keresztény Európával.A 955-ös augsburgi vereség után…

1848.Május. Galícia.A levegő már hűvös, a hegyek felől hideg szél érkezik. A huszárok között azonban most másról folyik a szó. Megérkezett a hír: Magyarországon kitört a forradalom. Messze vannak otthonuktól, a császári hadsereg kötelékében szolgálnak, de most választaniuk kell: maradnak, vagy elindulnak Magyarország felé. Az út hosszú és veszélyes. Ha a hazájukért akarnak harcolni, előbb haza kell jutniuk. A huszárok nyeregbe szállnak. A történet főszereplői a 6. (Württemberg) huszárezred 2. századának magyar huszárjai voltak. Parancsnokuk Lenkey János kapitány volt, a hazatérésben pedig Fiáth Pompejus főhadnagy és Harsányi Bálint őrmester is…

Egyetlen távirat, néhány hivatalos mondat és egy döntés, amely alapjaiban befolyásolta a világ történelmét. 1914. július 28-án az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, és ezzel a júniusi válság végzetesen új szakaszba lépett. A diplomáciai megoldás lehetősége beszűkült, néhány héten belül pedig egy olyan háború bontakozott ki, amely egész Európát, majd később a világ jelentős részét magával sodorta. Az első világháború kitöréséhez vezető út azonban jóval korábban kezdődött… Európa puskaporos hordója A 20. század elején a Balkánt gyakran nevezték Európa „puskaporos hordójának”. A térségben egymással versengő nemzeti törekvések, nagyhatalmi érdekek és…

1945 tavaszán már minden összeomlóban volt. A front közeledett, Budapest romokban hevert, és úgy tűnt, hogy Magyarország legfontosabb történelmi ereklyéi is elveszhetnek. A Szent Jobb azonban túlélte a háború pusztítását, és néhány hónappal később ismét magyar földre került. Háború árnyékában A második világháború utolsó hónapjaiban Magyarország hadszíntérré vált. Budapest ostroma hónapokig tartott, számos település súlyos károkat szenvedett, az állami intézmények működése pedig szinte teljesen megbénult. A háború nemcsak emberéleteket követelt, hanem veszélybe sodorta az ország történelmi örökségét is.A Szent Jobb – Szent István király mumifikálódott jobb keze – ekkor már…

1919.október 5., Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum. – Teherautók gördültek az épület elé, melyről román katonák szálltak le. A múzeum bejárata felé indultak, azzal a határozott céllal, hogy jóvátétel címén erdélyi eredetűnek tartott műtárgyakat szállítsanak el. A háború utáni zűrzavarban az ilyen jelenet önmagában még nem számított szokatlannak: az országot hónapok óta hagyták el különféle javak és berendezések. Ezúttal azonban minden a kapunál dőlt el. Budapest a megszállás alatt 1919 nyarán, a Tanácsköztársaság bukását követően román csapatok vonultak be Budapestre. A megszállás hónapjai alatt az ország politikailag és gazdaságilag is instabil…

1771 nyara, Buda. – A hírek szerint Bécs felől rövidesen megérkezik a Szent Jobb, amely hosszú évszázadokon át tartó vándorlás után ismét Magyarországra kerül. A kijelölt útvonalakat előkészítették, a templomok pedig ünnepi rendben készültek a fogadásra. A magyar államiság egyik jelképe A Szent Jobb a középkortól kezdve a magyar államiság kiemelt szimbólumává vált. Az államalapítás emlékéhez és a keresztény királyság folytonosságához kapcsolták, ezért tisztelete nemcsak vallási, hanem politikai jelentőséget is hordozott. Az ereklye azonban nem maradt végig egy helyen. A középkor és a kora újkor viszontagságai során többször is elkerült…