1945 tavaszán már minden összeomlóban volt. A front közeledett, Budapest romokban hevert, és úgy tűnt, hogy Magyarország legfontosabb történelmi ereklyéi is elveszhetnek. A Szent Jobb azonban túlélte a háború pusztítását, és néhány hónappal később ismét magyar földre került. Háború árnyékában A második világháború utolsó hónapjaiban Magyarország hadszíntérré vált. Budapest ostroma hónapokig tartott, számos település súlyos károkat szenvedett, az állami intézmények működése pedig szinte teljesen megbénult. A háború nemcsak emberéleteket követelt, hanem veszélybe sodorta az ország történelmi örökségét is.A Szent Jobb – Szent István király mumifikálódott jobb keze – ekkor már…
Olvass továbbMúltIdéző
Múltban történt események, melyek megváltoztatták a történelmet
1919.október 5.: amikor a múzeum sorsa a kapuban dőlt el
1919.október 5., Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum. – Teherautók gördültek az épület elé, melyről román katonák szálltak le. A múzeum bejárata felé indultak, azzal a határozott céllal, hogy jóvátétel címén erdélyi eredetűnek tartott műtárgyakat szállítsanak el. A háború utáni zűrzavarban az ilyen jelenet önmagában még nem számított szokatlannak: az országot hónapok óta hagyták el különféle javak és berendezések. Ezúttal azonban minden a kapunál dőlt el. Budapest a megszállás alatt 1919 nyarán, a Tanácsköztársaság bukását követően román csapatok vonultak be Budapestre. A megszállás hónapjai alatt az ország politikailag és gazdaságilag is instabil…
Olvass tovább1771.Július 21.- A Szent Jobb budai hazatérése
1771 nyara, Buda. – A hírek szerint Bécs felől rövidesen megérkezik a Szent Jobb, amely hosszú évszázadokon át tartó vándorlás után ismét Magyarországra kerül. A kijelölt útvonalakat előkészítették, a templomok pedig ünnepi rendben készültek a fogadásra. A magyar államiság egyik jelképe A Szent Jobb a középkortól kezdve a magyar államiság kiemelt szimbólumává vált. Az államalapítás emlékéhez és a keresztény királyság folytonosságához kapcsolták, ezért tisztelete nemcsak vallási, hanem politikai jelentőséget is hordozott. Az ereklye azonban nem maradt végig egy helyen. A középkor és a kora újkor viszontagságai során többször is elkerült…
Olvass tovább1921.december 14–16. – A népszavazás, amely megváltoztatta Sopron sorsát
Amikor 1921 decemberében Sopron és környékének lakói az urnák elé járultak, nem csupán egy város sorsáról döntöttek. A tét az volt, hogy a nyugat-magyarországi település Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e a trianoni békeszerződést követő bizonytalan időszakban. A népszavazás eredménye történelmi jelentőségű lett: Sopron magyar maradt, és kiérdemelte a „Civitas Fidelissima”, vagyis a „Leghűségesebb Város” címet. A trianoni döntés árnyékában Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés gyökeresen átrajzolta Közép-Európa térképét. Magyarország elveszítette területének jelentős részét, és Nyugat-Magyarország nagy részét is Ausztriának ítélték. Az így létrejövő új osztrák tartomány, Burgenland része lett volna…
Olvass tovább1707.május 31. – egy sorsdöntő országgyűlés kezdete
1707 tavaszán Ónod mellett gyűltek össze a magyar rendek, hogy a szabadságharc jövőjéről és az ország sorsáról döntsenek. A több éve tartó háború ekkorra már jelentős terheket rótt az országra, miközben a kuruc állam működtetése és a katonai helyzet fenntartása egyre nehezebbnek bizonyult. Kik voltak a „rendek”? A rendi országgyűlés résztvevőit a magyar társadalom jogilag elkülönülő csoportjai, az úgynevezett rendek alkották. Ide tartoztak a főnemesek és köznemesek, a katolikus és protestáns egyház magasabb rangú képviselői, valamint bizonyos szabad királyi városok követei is.A döntéshozatalban a nemesség játszotta a központi szerepet, mivel…
Olvass tovább1849. május 21.: amikor Buda ismét magyar kézre került
1849.május 21-én a Görgei Artúr vezette magyar honvédsereg 17 napos ostrom után visszafoglalta a budai Várat a császári erőktől. A hadművelet a szabadságharc egyik legsikeresebb katonai akciója volt, amely komoly előkészítés és intenzív harcok után ért véget. A budai vár szerepe az eseményekben A 19. század közepén a budai Vár a térség egyik legerősebben kiépített erődítménye volt. Katonai támaszpontként és közigazgatási központként is működött, így stratégiai jelentősége kiemelkedő volt a Duna menti hadműveletek szempontjából. 1849 elején elvesztése komoly hátrányt jelentett a magyar honvédség számára, ezért visszafoglalása a hadvezetés egyik legfontosabb…
Olvass továbbA sobibori felkelés – bátor ellenállás a Holokauszt idején
Ma már ismertek a náci Németország rémtettei, melyek során módszeresen elakarták tüntetni az olyan embereket, akik nem úgy gondolkoztak és nem olyanok voltak, mint ők. A legtöbb áldozata ennek a törekvésnek a zsidó emberek közül kerültek ki. Számos koncentrációs táborról rendelkezünk ismeretanyagról, ám ez alól van egy kivétel. A sobibori haláltábor. A tábor létrejötte és célja Az 1942 májusától 1943 végéig működtetett megsemmisítő tábort eredetileg SS-Sonderkommando Sobibor névre „keresztelték el”, mely Sobibor településtől nem oly messze volt.Ez a tábor nem abból a célból jött létre, hogy kényszermunkát végeztessenek az ott…
Olvass továbbA nap, amikor Európa fellélegzett
1945. május 8-án hivatalosan véget ért a második világháború Európában. A náci Németország feltétel nélküli kapitulációja egy egész korszakot zárt le, és egyben elindította a kontinens lassú, fájdalmas újjáépülését. A „Victory in Europe Day” a nyugati világban a béke kezdeteként él az emlékezetben, miközben keletebbre május 9. vált a győzelem napjává. A végjáték: egy birodalom összeomlása 1945 tavaszára a második világháború Európában már egyértelműen a tengelyhatalmak veresége felé haladt. A Harmadik Birodalom katonailag és politikailag is összeomlóban volt, miközben a szövetséges csapatok nyugatról, a szovjet hadsereg pedig keletről nyomult előre.…
Olvass továbbBudapest kávéházai – legendák nyomában
Hol fizetett Rejtő Jenő papírfecnikkel, és melyik pesti tükör mögött hallgatóztak titkosügynökök? Forradalmak, szerelmek és világirodalmi remekművek születtek a márványasztalok mellett. Cikkünk rendhagyó időutazásra hív: eredjünk a városi legendák nyomába, és fedezzük fel azokat a kávéházakat, amelyek sorsdöntő szerepet játszottak Budapest történetében. Forradalom a biliárdasztal mellett – Petőfi és a Pilvax ifjai A Pilvaxban nemcsak a szabadság szele fújt, hanem a fiatalos dac is. Képzeljük el Petőfit, amint támaszkodik a biliárddákóra, miközben fejben már a Nemzeti dal sorait formálja. Ez a hely volt a márciusi ifjak titkos találkozóhelye – „egyfajta…
Olvass továbbEgy nap, ami eldöntötte a királyság sorsát – a Budaörsi csata története
A budaörsi csata első pillantásra talán csak egy rövid epizód a magyar történelem sűrű lapjain. Valójában egy sorsfordító nap története. Ekkor dőlt el: visszatérhet-e a trónra IV. Károly. 1921 őszén Magyarország még mindig az első világháború és a trianoni békeszerződés utáni sokk állapotában volt. Az ország formálisan királyság maradt, de király nélkül – a hatalmat Horthy Miklós gyakorolta kormányzóként. Ebbe a politikai vákuumba érkezett vissza IV. Károly, aki másodszor próbálta meg visszaszerezni a trónt. A király hívei – legitimisták, tisztek és civilek – fegyveresen is készek voltak fellépni mellette. Az…
Olvass tovább