„Istennel talállak, testvérem” – utazó tárlat Sárospatakon

Személyes történetek, közösségi emlékezet és identitás találkozik a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárában megnyílt „Istennel talállak, testvérem – cigány történetek” című vándorkiállításon. A tárlat nemcsak bemutat, hanem párbeszédet is teremt a roma közösségek múltjáról és jelenéről. Történetek, amelyek belülről szólalnak meg A kiállítás célja, hogy e közösségek történetei ne külső nézőpontból, hanem személyes megszólalásokon keresztül jelenjenek meg. A projekt a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem és a Néprajzi Múzeum együttműködésében valósult meg. A szervezők szerint a tárlat egy olyan közösségi tér, ahol a látogatók nem pusztán…

Olvass tovább

Kettős premier a Katonában: Rekviem és Az üvegház

Április végén két új bemutatóval jelentkezett a Katona József Színház: a nagyszínpadon Tarnóczi Jakab Rekviem című előadása, a Kamrában pedig Ascher Tamás rendezésében Harold Pinter Az üvegház című fekete komédiája debütált. A két premier egyszerre két teljesen eltérő színházi világot mutat meg: az egyik egy intim, generációkon átívelő családtörténeten keresztül vizsgálja a hiányok és örökségek működését, míg a másik egy abszurd, zárt intézményben játszódva a hatalom és kontroll torzulásait állítja a középpontba. Családi minták és kimondatlan hiányok a Rekviemben A Rekviem szerzője és rendezője Tarnóczi Jakab, aki a grazi bemutató…

Olvass tovább

Hokuszai és a manga – két évszázad képei

A Japán Alapítvány új kiállítása két évszázadot köt össze egyetlen vizuális párbeszédben: Kacusika Hokuszai rajzai és a kortárs manga világa kerül egymás mellé a Néprajzi Múzeumban. Hogyan lesz egy 19. századi rajzgyűjteményből a mai manga világa? A Japán Alapítvány kiállítása a kortárs manga felől közelít Kacusika Hokuszai legendás „Hokuszai Manga” című rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem egyszerűen eredetet keres, hanem azt mutatja meg, hogyan formálódott át a „manga” fogalma, jelentése és vizuális világa az elmúlt kétszáz évben. Képek, amelyek egymásra válaszolnak A kiállítás nem kronologikus történetet mesél el, hanem párbeszédet hoz…

Olvass tovább

Pillantás a hídról – évadzáró premier Tatabányán

Április 18-án tartotta 2025/2026-os évadának utolsó bemutatóját a Jászai Mari Színház. A társulat Arthur Miller Pillantás a hídról című drámáját mutatta be, Ujj Mészáros Károly fordításában és rendezésében. Brooklyni történet az 1950-es évekből A darab az 1950-es évek eleji New Yorkban, egy brooklyni munkásnegyedben játszódik, ahol az olasz bevándorló közösség mindennapjait a megélhetés bizonytalansága és az illegális bevándorlás körüli feszültségek is meghatározzák. A történet középpontjában Eddie, egy dokkmunkás áll, aki feleségével és nevelt lányával él, és két Szicíliából érkező rokont fogad be otthonába. Családi viszonyok és feszültségek a középpontban A…

Olvass tovább

Rejtett kincsek: Janikovszky Éva kevésbé ismert művei

Nem minden Janikovszky-könyv lett kötelező olvasmány vagy idézetgyűjtemény-alapanyag – pedig bőven akadnak olyan darabok az életműben, amelyek legalább annyira szellemesek, csak épp kevésbé ismertek. „Aranyeső” – amikor a humor mögött már ott a szatíra Ez a kötet kevésbé „gyerekszobaillatú”, mint a legismertebb művek. Rövid, csípős szövegeiben a hétköznapi élet abszurditása kerül fókuszba – néha egészen felnőttes éllel. „A lemez két oldala” – ugyanaz a helyzet, két nézőpont Az egyik legötletesebb koncepciójú könyve: ugyanazokat a szituációkat látjuk különböző szemszögekből.Kapcsolatok, félreértések, apró konfliktusok – és az örök tanulság: senkinek sincs teljesen igaza,…

Olvass tovább

„Ha én felnőtt volnék…”

Vajon mi történik akkor, ha egy író nem „lefelé beszél” a gyerekekhez, hanem melléjük huppan a szőnyegre? Janikovszky Éva és a „Ha én felnőtt volnék” több mint ötven éve tanít minket arra, hogy a komolyság néha csak egy unalmas jelmez. Könyvajánló Mindenki emlékszik arra a pillanatra, amikor gyerekként elhatározta: „Ha én egyszer nagy leszek, reggelire csak fagyit eszem, és soha nem fogok cipőt pucolni!” Janikovszky Éva pont ezt az életérzést ragadta meg az 1965-ben megjelent klasszikusában. A könyv narrátora egy névtelen kisfiú, aki afféle kis antropológusként figyeli a környezetében élő…

Olvass tovább

Teljesen idegenek

Április 10-én, a Kelemen László Kamaraszínházban mutatta be a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Paolo Genovese világsikerű filmjének színpadi adaptációját, a Teljesen idegenek című vígjátékot, Cseke Péter rendezésében. Az előadás az évad utolsó bemutatója, amely egyszerre szórakoztat és késztet mély önvizsgálatra. Premier- Kecskemét Mi történne, ha egy vacsoraesten minden jelenlévőnek ki kellene tennie a telefonját az asztalra, és minden üzenetet, hívást, titkot meg kellene osztania a többiekkel? Paolo Genovese zseniális alapötlete ezen az egyszerű kérdésen keresztül vezet be minket egy olyan világba, ahol a barátokból idegenek, a hazugságokból igazságok, a…

Olvass tovább

Vasarely 50 – újranyílt a pécsi Vasarely múzeum

Az idén 50 éves pécsi Vasarely Múzeum megújult, és Victor Vasarely születésének 120. évfordulóján ismét megnyitotta kapuit. Az 1976-os megnyitót megidéző ünnepségen a művész unokája és dédunokái is jelen voltak. Pécs- kiállítás megnyitó A pécsi múzeum megnyitása jelentős mérföldkő volt anno a magyar kultúrtörténetben, mivel ez az ország első olyan állandó közgyűjteménye, amely kizárólag a geometrikus absztrakcióra építve nyitott utat a nyugati művészeti irányzatok felé. Péterffy Attila pécsi polgármester a városban megnyílt emlékév kapcsán hangsúlyozta, hogy a neves művész modern vizuális gondolkodása ma is meghatározó alapélményünk, amelynek örökségét a város…

Olvass tovább

Elpusztíthatatlan tárgyak- Hétköznapi tárgyak és Kortárs művészet

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum „Zöld Skanzen” programja keretében nyílt meg az „Elpusztíthatatlan tárgyak” című kiállítás, amely a fenntarthatóság jegyében mutatja be az elhasznált tárgyak újrahasznosítási és művészeti lehetőségeit. Szentendre- kiállítás megnyitó A kiállítás az „asszamblázs” műfaját mutatja be, amely hétköznapi tárgyak művészeti felhasználásával a 20. századi irányzatokból táplálkozva a magyar képzőművészetben is fontos formai és kulturális jelentéssel bír. A mostani tárlat fő üzenete, hogy minden tárgy tovább élhet: a Skanzen néprajzi gyűjteményében a közönség olyan referenciatárgyakat láthat, amelyek megmutatják, hogyan lehetséges ez. Egy elkopott kaszapenge késként folytatja életét; egy használati…

Olvass tovább