„Ha ezek a falak beszélni tudnának…” – hangzik el sokszor ez a mondat egy-egy málló vakolatú, gangos bérház kapujában állva. A helyzet az, hogy ezek a falak valóban beszélnek, csak ismernünk kell a nyelvüket. Budapest bérpalotái nem csupán lakóhelyek: titkos folyosók, elfalazott szobák és elfeledett sorsok néma tanúi. A nagykörúti paloták kettős élete Amikor a 19. század végén Budapest világvárossá nőtt, a Nagykörút mentén gombamód szaporodtak a fényűző épületek. Ezek a bérpaloták azonban kezdettől fogva kettős életet éltek. Míg az utcai fronton tágas, stukkós polgári lakások várták a tehetős bérlőket,…
Olvass továbbKultúrMozaik
Vörösmarty Mihály- A magyar romantika meghatározó alakja
Vörösmarty nevét majd mindenki ismeri, elsősorban a magyar irodalom egyik legismertebb költeménye, a Szózat miatt. A hazához való hűség és a nemzeti összetartozás gondolatát megfogalmazó vers azonban egy kicsiny szelete költészetének. A reformkor költője a magyar romantika egyik legfontosabb alkotójaként új hangot adott a hazafias lírának. Kezdetek 1800. december 1-jén született Pusztanyéken, elszegényedett nemesi családban. Tanulmányait Székesfehérváron, majd a pesti piarista gimnáziumban végezte. Édesapja halála után családja nehéz anyagi helyzetbe került, ezért tanulmányai mellett nevelőként is dolgozott. A Perczel családnál vállalt munkája során ismerte meg Perczel Etelkát, aki később szerelmi…
Olvass továbbRadnóti Miklós- a modern magyar líra kiemelkedő művelője
Radnóti Miklós a 20. századi magyar költészet egyik meghatározó alakja volt, akinek életét korai családi tragédiák, az irodalom iránti elkötelezettség és a háború kegyetlensége határozta meg. A munkaszolgálat idején, embertelen körülmények között is tovább írt, utolsó versei pedig egy noteszben vészelték át a háborút. 1944. november 9-én Abda határában lelte határát. 1909. Május 5-én, Glatter Miklós néven látta meg a napvilágot. A budapesti Kádár utca 8 alatt található meg szülőháza. Tragikus családi kezdetek Születésekor a még utónevet sem kapott ikertestvére és édesanyja meghalt. Édesapja Glatter Jakab kereskedőként (az akkori elnevezés…
Olvass továbbKosztolányi Dezső – Az emberi sorsok elbeszélője
Költő, regényíró, novellista és újságíró: írásaiban a hétköznapi élet apró részletei, az emberi kapcsolatok, a magány, az elmúlás és a nyelv szeretete egyaránt megjelennek. Történetei olyan érzéseket és emberi helyzeteket mutatnak meg, amelyek ma is közel állnak az olvasóhoz. Szabadkától a Nyugat világáig 1885. március 29-én született Szabadkán. Értelmiségi családban nőtt fel, édesapja tanár és iskolaigazgató volt. Gyermekkorának egyik érdekes részlete, hogy írni és olvasni apai nagyapjától, Kosztolányi Ágostontól tanult, aki az 1848–49-es szabadságharcban Bem seregének honvédszázadosaként szolgált. Nagyapjától angolul is tanult, így már egészen fiatalon több nyelvvel is kapcsolatba…
Olvass továbbKazinczy Ferenc és a magyar nyelv megújítása
Ma már természetesnek vesszük, hogy magyarul beszélünk tudományról, művészetről vagy a legújabb eszmékről. A 18–19. század fordulóján azonban még kérdés volt, hogy anyanyelvünk mennyire alkalmas a korszerű ismeretek és gondolatok kifejezésére. A nyelvújítás korának írói, költői és tudósai ezen akartak változtatni. Új szavakat alkottak, régi kifejezéseket elevenítettek fel, és azon dolgoztak, hogy a magyar nyelv az irodalomban, a tudományban és a közéletben is nagyobb szerepet kapjon. A mozgalom egyik meghatározó alakja Kazinczy Ferenc volt, aki íróként, szerkesztőként, kritikusként és irodalomszervezőként is részt vett a magyar kultúra megújításában. Miért akarták megújítani…
Olvass továbbA forradalom kenyere – A pékek, akik 1956-ban sem álltak le
1956 októberében Budapest utcáin ropogtak a fegyverek, a levegőt lőporszag ülte meg. A sütödékben közben egy másik küzdelem zajlott: a pékek a harcok közepette sem hagyták abba a kenyérsütést. A kemencék a harcok idején sem hűltek ki Amikor a város működése akadozott, az embereknek továbbra is szükségük volt kenyérre. Az Esti Budapest október 27-i száma így írt a pékek munkájáról: „A sütödékben kedd este óta váltás nélkül, 1–2 órai pihenés után, éjjel-nappal sütik a kenyeret.” A hosszú műszakok, a kevés pihenés és a szállítás nehézségei egyaránt próbára tették a sütödék…
Olvass továbbTolnai gróf Festetics Leó – A zene mecénása és intézmény alapító
A reformkornak sok ismert alakja van, elég, ha csak Széchenyi Istvánra, Kossuthra, netán Brunszvik Terézre gondolunk. Ám ebben a korszakban élt és dolgozott egy másik gróf is, akinek munkája szintén jelentős nyomot hagyott Magyarország történetében. Tolnai gróf Festetics Leó a reformkor egyik kevésbé ismert alakja volt. Zenei mecénásként támogatta a magyar zenei életet, emellett pedig az első vidéki kisdedóvó megalapítása is a nevéhez fűződik. Gyermekkora és családja Festetics Leó Pécsen született 1800. október 8-án. Édesapja Festetics Péter, édesanyja Katharina Sturm volt. Szüleit azonban már fiatalon elveszítette, így korán árvaságra jutott.…
Olvass továbbAmikor megszületett a levelezőlap
1869. október 1. Egy bécsi postahivatalban valaki néhány sort ír egy kartonlapra. Megcímezve odanyújtja a pultnál ülő postásnak, aki átveszi tőle. Nincs boríték, nincs hosszú levél – csak egy kis lap, amely ezen a napon indulhatott először útnak. Az első lapok útnak indulnak A levelezőlapot ezen a napon vezették be az Osztrák–Magyar Monarchiában. A Correspondenz-Karte egyik oldalán a címzésnek jutott hely, a másikra pedig az üzenetet lehetett ráírni. Olcsóbb volt a hagyományos levélnél, és egy rövid üzenethez nem kellett külön boríték. Az ötlet Emanuel Herrmann osztrák közgazdásztól származott. Abból indult…
Olvass továbbA gyógypedagógia hazai úttörője – Dr. Frim Jakab
A 19. század második felében Magyarországon még nem létezett olyan intézmény, amely az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek nevelésével foglalkozott volna. Frim Jakab ezen a helyzeten próbált változtatni: külföldi tanulmányúton ismerte meg a korszak módszereit, majd hazatérve intézetet alapított, és írásaival is bekapcsolódott a gyógypedagógia formálásába. Gyerekkor Frim Jakab 1852. május 1-jén született Körmenden, Frim Benedek tímármester öt gyermeke közül negyedikként. Tanulmányait a nagykanizsai gimnáziumban végezte, és eredetileg papi pályára készült. Tizennégy éves korában azonban találkozott egy értelmi fogyatékossággal élő fiúval. Az élmény felkeltette érdeklődését a fogyatékossággal élők helyzete iránt. A…
Olvass továbbA Nyugat öröksége
Volt idő, amikor a sajtó rangot jelentett. Egy-egy lap neve önmagában garanciát adott arra, hogy amit az olvasó a kezében tart, annak súlya van. A szerkesztők nem pusztán írásokat válogattak: ízlést formáltak, tehetségeket fedeztek fel, és sokszor azt is alakították, merre tartson a magyar kultúra. Ezek közé a lapok közé tartozott a Nyugat is, amely néhány évtized alatt a magyar irodalom egyik legfontosabb műhelyévé vált. ” Új időknek új dalai „ 1908-ban indult el az a folyóirat, amely hamarosan nemcsak az irodalmi élet egyik fontos fóruma, hanem egy egész korszak…
Olvass tovább