Túl a verseken – Nagy László világa a PIM-ben

A Petőfi Irodalmi Múzeumban megnyílt a „bőrömön ország süt át” című időszaki kiállítás, amely Nagy László életművét több szempontból mutatja be. Nagy László a 20. századi költészet egyik meghatározó alakja volt, de munkássága jóval túlmutat a versein. Foglalkozott képzőművészettel, fordítással és szerkesztői munkával is. Alkotói tevékenységét végigkísérték a népi kultúra hagyományai, valamint azok a kulturális hatások, amelyek hosszú távon formálták a pályáját. Több mint költészet A kiállítás a költészet mellett a képi munkáira és szerkesztői tevékenységére is figyel. A versek mellett rajzok, illusztrációk és különböző tárgyak is szerepelnek, amelyek együtt…

Olvass tovább

Évszázadok egyetlen épületben: Séta a Nemzeti Múzeumban

Amikor belépünk a Magyar Nemzeti Múzeum kapuján, nem egyszerűen egy épületbe érkezünk, hanem egy olyan térbe, ahol a történelem megelevenedik. A Múzeum körút zaja azonnal elcsendesedik, amint átlépjük a küszöböt. A Pollack Mihály tervezte neoklasszicista palota belső terei olyanok, mint egy hatalmas, nyitott könyv lapjai, ahol minden oszlop és minden kiállított tárgy egy-egy különleges fejezetet mesél el. ​A római kor és a Seuso-kincs A termekben haladva időrendben követhetjük a múltat. Az ókori kiállítás egyik legérdekesebb darabja a Seuso-kincs. Ezek a hatalmas ezüsttálak és kancsók egy vagyonos római úr ünnepi készletéhez…

Olvass tovább

Parco Zoo Punta Verde – Kapu a világ vadonjai felé

A Punta Verde Állatkert (Parco Zoo Punta Verde) az olaszországi Lignano Sabbiadoro közelében, a Tagliamento folyó partján fekszik. 1979-ben nyitották meg, egy korábban részben művelt, részben természetes növényzetű területen. Amikor az ember először megpillantja a „Parco Zoo Punta Verde” feliratú táblát, a tengerparti nyüzsgésből még semmi sem tűnik el teljesen. Néhány kilométerrel korábban még strandok, napernyők és zsúfolt utak kísérik az utat, itt viszont a forgalom lassan elcsendesedik, és a fák egyre közelebb hajolnak az útra. A bejárat nem hatalmas kapukkal fogad, inkább úgy tűnik, mintha egyszer csak átlépne az…

Olvass tovább

Monostori Erőd – a Duna menti erődvilág

A Duna partján egy hatalmas, földbe simuló erőd áll, amely első pillantásra inkább a táj része, mint önálló építmény. A Monostori Erőd a 19. századi katonai építészet egyik legnagyobb közép-európai emléke, amelyet a Duna védelmére, a térség ellenőrzésére és egy összetett erődrendszer részeként hoztak létre. Az erőd környékén a föld formái nem véletlenszerűek. Sáncok, emelkedések és mélyedések rajzolják ki az egykori védelmi rendszert. A cél az volt, hogy az építmény ne emelkedjen ki feltűnően a környezetből, hanem beleolvadjon a tájba. A 19. század közepén a katonai gondolkodás már alkalmazkodott a…

Olvass tovább

Budapest parkjai -Népliget 3.

Cikksorozatunkban Budapest parkjainak kevésbé ismert arcát mutatjuk be 7 részes összeállításokban. 3/7 A Népliget elfeledett filmgyára: A stúdiólámpáktól a buszperonokig ​Ha ma a Népliget autóbusz-pályaudvar modern üvegpalotájában várakozunk a járatunkra, vagy az Üllői út és a Könyves Kálmán körút forgalmas kereszteződésében állunk a dugóban, kevesen gondolunk arra, hogy pontosan a lábunk alatt egykor a hazai filmgyártás egyik legfontosabb fellegvára terült el. ​A MAFILM II. telepe, majd későbbi nevén a MOVI (Magyar Mozi- és Videófilmgyár) évtizedeken át ontotta magából a híradókat, dokumentumfilmeket és tudományos ismeretterjesztő alkotásokat. Bár az épületegyüttest a kilencvenes…

Olvass tovább

Tollak, festékek, rítusok – Fél évszázad Amazóniából a Néprajzi Múzeumban

A budapesti Néprajzi Múzeum új kiállítása Gustaaf Verswijver több évtizedes amazóniai kutatásaira építve egy olyan világba enged betekintést, ahol a szépség, a test és a rítus szorosan összefonódik a közösségi élettel. Egy életmű archívuma „A Szépség rítusai – Tolldísz és testfestés Amazóniában” című kiállítás egy rendkívüli kutatói életmű anyagára épül: több mint 47 ezer fotó, 90 órányi filmfelvétel és számos tárgyi emlék alkotja azt az archívumot, amely a közép-brazíliai esőerdőkben élő emberek mindennapjait és ünnepeit dokumentálja. Két név, két nézőpont A kiállítás egyik vezérfonala annak bemutatása, hogyan ismert ugyanaz a…

Olvass tovább

Esti fények és történelmi utcák – Budapest világörökségeinek nyomában

Budapest különlegessége abban rejlik, hogy egyszerre természeti és épített értékek városa. A Duna és a város együtt alkot világörökségi értéket. Egyszerre modern nagyváros és élő történelem. Mitől lesz valami a UNESCO világörökség része? Egy hely akkor kerül fel a UNESCO világörökségi listájára, ha olyan természeti vagy kulturális értékkel rendelkezik, amely kiemelkedőnek és egyedinek számít a világon. A Világörökség Programot 1972-ben alapították azzal a céllal, hogy az így elismert helyszíneket az adott ország megőrizze a jövő nemzedékei számára. Magyarországon is számos olyan hely található, amely felkerült a kiemelkedő jelentőségű világörökségi helyszínek…

Olvass tovább

Budapest parkjai- Népliget 2.

A Népliget déli részén van egy terület, amely mellett sokan úgy sétálnak el, hogy észre sem veszik. Nem különül el látványosan a park többi részétől, nincs harsány bejárata vagy feltűnő látványossága. A fák között mégis furcsa részletek tűnnek fel: egy magányos emlékkő, különös formájú szoborelemek, szabálytalanul emelkedő terep vagy olyan parkstruktúra, amely mintha tudatosabban lenne szervezve annál, mint amit első pillantásra gondolnánk. 2/7 Ez a Centenáriumi Park. Egy hely, amelyet Budapest századik születésnapjára hoztak létre, és amely egykor jóval könnyebben „olvasható” volt, mint ma. Budapest századik születésnapja 1873-ban egyesült Pest,…

Olvass tovább

Nádasdy-kastély – A Tudor-stílus magyar gyöngyszeme

A Fejér megyei Nádasdladányban álló Nádasdy-kastély Magyarország egyik legkülönlegesebb kastélya, amely az angol Tudor-stílus romantikáját ötvözi a magyar főúri világ eleganciájával. A 19. században született épület ma is különleges hangulatával és gazdag történetével vonzza a látogatókat. Angol mintára épült főúri álom A kastélyt Nádasdy Ferenc gróf építtette a 19. század második felében, egy olyan korszakban, amikor a magyar arisztokrácia egy része az európai, különösen az angol mintákat tekintette példaképnek. A gróf egy modern, mégis történelmi hangulatot idéző rezidenciát szeretett volna létrehozni, amely egyszerre reprezentálja a család rangját és kulturális nyitottságát.…

Olvass tovább

A bauxit világában – emberi történetek nyomában

A Vértesben megbúvó gánti Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és a hozzá kapcsolódó földtani park egy letűnt ipari korszak nyomait őrzi. A hajdani külszíni fejtések különös, vöröses színű tája, a bányászat emlékei és a kiállított tárgyak együtt rajzolják ki azt a világot, amelyben Gánt a magyar bauxitbányászat egyik meghatározó központja volt. Egy ipari központ születése Gánt története a 20. században fordult nagyot, amikor a környéken jelentős bauxitlelőhelyeket tártak fel. Az addig csendes, mezőgazdasági jellegű település rövid idő alatt ipari jelentőségű bányászfaluvá vált. A bauxit – az alumíniumgyártás alapanyaga – stratégiai nyersanyag…

Olvass tovább