Molnár Gábor – az Amazonas krónikása és gyűjtője

Az 1908-ban, Budapesten született Molnár Gábor ifjúkora még nem vetítette előre az írói jövőt. Mezőgazdasági tanulmányai során sokkal inkább a természet gyakorlati működése, a növénytermesztés és az élő környezet összefüggései érdekelték, semmint az elméleti leírások. Ez a gyakorlatias szemlélet és fizikai talpraesettség kapóra jött, amikor 1930-ban lehetőséget kapott, hogy csatlakozzon a Magyar Nemzeti Múzeum brazíliai gyűjtőexpedíciójához. A küldetés célja az Amazonas vidékének zoológiai és néprajzi feltárása volt. Bár a feladat papíron egyszerűnek tűnt – mintákat gyűjteni, dokumentálni és hazaküldeni –, a valóság hamar próbára tette a résztvevőket. Csalódások és magányos…

Olvass tovább

Magyarok Afrikában – Oroszlánok, vulkánok és a nagy felfedezések nyomában

A 19. század második felében és a 20. század elején Afrika még a kalandot, a tudományos felfedezést és az ismeretlen világot jelentette Európa számára. A kontinens belső területeinek jelentős része ekkor még alig szerepelt a térképeken, a hírek pedig többnyire misszionáriusoktól, kereskedőktől vagy felfedezőktől érkeztek. Kevesen tudják, hogy a korszak nagy afrikai expedícióiban magyarok is fontos szerepet játszottak. Vadászok, természettudósok, arisztokraták és világutazók indultak útnak, hogy megismerjék a fekete kontinens titkait. Közülük Kittenberger Kálmán, Teleki Sámuel és Széchenyi Ödön neve máig a magyar utazástörténet legizgalmasabb fejezetei közé tartozik. A kontinens,…

Olvass tovább

Ahol a Balaton mesélni kezd – a Balatonföldvári Hajózástörténeti Látogatóközpont és Kilátó

A Balatonról mindenkinek van egy története. Egy első vitorlázás, egy kompút a túlpartra, egy nyári vihar emléke… A tóhoz kötődő emlékek gyakran összefonódnak a hajózással, még akkor is, ha csak utasként figyeltük a hullámokat. Balatonföldváron van egy hely, ahol ezek a történetek újra életre kelnek. Horgonyt vetve a magasparton A balatonföldvári magaspart a település egyik legismertebb természeti értéke. Innen nézve a Balaton valóban tengernek tűnik: a víztükör a horizontig nyúlik, a távolban pedig az északi part hegyei rajzolódnak ki. Nem véletlen, hogy éppen erre a különleges pontra épült a Hajózástörténeti…

Olvass tovább

Salgó vára és a Boszorkánykő – legendák a Medves-vidék szívében

A Nógrád vármegyei Medves-vidék különleges táj: vulkanikus eredetű bazaltkúpok, erdők és fennsíkok váltják egymást, mintha egy ősi, nyugodt tenger dermedt volna kővé. Ebben a tájban két pont különösen kiemelkedik: Salgó vára és a közeli Boszorkánykő. A két hely nemcsak földrajzilag tartozik össze, hanem a hozzájuk fűződő történetek és legendák révén is. Salgó vára – erőd a bazaltcsúcson A mintegy 625 méter magas vulkáni kúpon álló Salgó várát a 13. században emelték, valószínűleg a tatárjárást követő erődítési időszakban, a Kacsics nemzetség birtokán. A vár stratégiai szerepe a határvidék védelme volt, de…

Olvass tovább

Túl a verseken – Nagy László világa a PIM-ben

A Petőfi Irodalmi Múzeumban megnyílt a „bőrömön ország süt át” című időszaki kiállítás, amely Nagy László életművét több szempontból mutatja be. Nagy László a 20. századi költészet egyik meghatározó alakja volt, de munkássága jóval túlmutat a versein. Foglalkozott képzőművészettel, fordítással és szerkesztői munkával is. Alkotói tevékenységét végigkísérték a népi kultúra hagyományai, valamint azok a kulturális hatások, amelyek hosszú távon formálták a pályáját. Több mint költészet A kiállítás a költészet mellett a képi munkáira és szerkesztői tevékenységére is figyel. A versek mellett rajzok, illusztrációk és különböző tárgyak is szerepelnek, amelyek együtt…

Olvass tovább

Évszázadok egyetlen épületben: Séta a Nemzeti Múzeumban

Amikor belépünk a Magyar Nemzeti Múzeum kapuján, nem egyszerűen egy épületbe érkezünk, hanem egy olyan térbe, ahol a történelem megelevenedik. A Múzeum körút zaja azonnal elcsendesedik, amint átlépjük a küszöböt. A Pollack Mihály tervezte neoklasszicista palota belső terei olyanok, mint egy hatalmas, nyitott könyv lapjai, ahol minden oszlop és minden kiállított tárgy egy-egy különleges fejezetet mesél el. ​A római kor és a Seuso-kincs A termekben haladva időrendben követhetjük a múltat. Az ókori kiállítás egyik legérdekesebb darabja a Seuso-kincs. Ezek a hatalmas ezüsttálak és kancsók egy vagyonos római úr ünnepi készletéhez…

Olvass tovább

Parco Zoo Punta Verde – Kapu a világ vadonjai felé

A Punta Verde Állatkert (Parco Zoo Punta Verde) az olaszországi Lignano Sabbiadoro közelében, a Tagliamento folyó partján fekszik. 1979-ben nyitották meg, egy korábban részben művelt, részben természetes növényzetű területen. Amikor az ember először megpillantja a „Parco Zoo Punta Verde” feliratú táblát, a tengerparti nyüzsgésből még semmi sem tűnik el teljesen. Néhány kilométerrel korábban még strandok, napernyők és zsúfolt utak kísérik az utat, itt viszont a forgalom lassan elcsendesedik, és a fák egyre közelebb hajolnak az útra. A bejárat nem hatalmas kapukkal fogad, inkább úgy tűnik, mintha egyszer csak átlépne az…

Olvass tovább

Monostori Erőd – a Duna menti erődvilág

A Duna partján egy hatalmas, földbe simuló erőd áll, amely első pillantásra inkább a táj része, mint önálló építmény. A Monostori Erőd a 19. századi katonai építészet egyik legnagyobb közép-európai emléke, amelyet a Duna védelmére, a térség ellenőrzésére és egy összetett erődrendszer részeként hoztak létre. Az erőd környékén a föld formái nem véletlenszerűek. Sáncok, emelkedések és mélyedések rajzolják ki az egykori védelmi rendszert. A cél az volt, hogy az építmény ne emelkedjen ki feltűnően a környezetből, hanem beleolvadjon a tájba. A 19. század közepén a katonai gondolkodás már alkalmazkodott a…

Olvass tovább

Budapest parkjai -Népliget 3.

Cikksorozatunkban Budapest parkjainak kevésbé ismert arcát mutatjuk be 7 részes összeállításokban. 3/7 A Népliget elfeledett filmgyára: A stúdiólámpáktól a buszperonokig ​Ha ma a Népliget autóbusz-pályaudvar modern üvegpalotájában várakozunk a járatunkra, vagy az Üllői út és a Könyves Kálmán körút forgalmas kereszteződésében állunk a dugóban, kevesen gondolunk arra, hogy pontosan a lábunk alatt egykor a hazai filmgyártás egyik legfontosabb fellegvára terült el. ​A MAFILM II. telepe, majd későbbi nevén a MOVI (Magyar Mozi- és Videófilmgyár) évtizedeken át ontotta magából a híradókat, dokumentumfilmeket és tudományos ismeretterjesztő alkotásokat. Bár az épületegyüttest a kilencvenes…

Olvass tovább

Tollak, festékek, rítusok – Fél évszázad Amazóniából a Néprajzi Múzeumban

A budapesti Néprajzi Múzeum új kiállítása Gustaaf Verswijver több évtizedes amazóniai kutatásaira építve egy olyan világba enged betekintést, ahol a szépség, a test és a rítus szorosan összefonódik a közösségi élettel. Egy életmű archívuma „A Szépség rítusai – Tolldísz és testfestés Amazóniában” című kiállítás egy rendkívüli kutatói életmű anyagára épül: több mint 47 ezer fotó, 90 órányi filmfelvétel és számos tárgyi emlék alkotja azt az archívumot, amely a közép-brazíliai esőerdőkben élő emberek mindennapjait és ünnepeit dokumentálja. Két név, két nézőpont A kiállítás egyik vezérfonala annak bemutatása, hogyan ismert ugyanaz a…

Olvass tovább