A lassan forgó malomkerék, a régi fa szerkezetek, a víz sodrása és az állatok ereje egy olyan kor emlékét őrzik, amikor az ember még közvetlenül a természet energiájára támaszkodott munkája során. Az orfűi malmok három különböző malomtípuson keresztül idézik fel a gabonaőrlés és a papírkészítés egykori technológiáit.
Három malom, három történet
Az Orfűi Malmok ma egységes bemutatóhelyet alkotnak, ám a három épület története nem ugyanazon a helyen kezdődött. A gyűjtemény létrehozásának célja az volt, hogy különböző korok és technológiák egy helyen váljanak megismerhetővé.
A vízimalom az orfűi malomegyüttes alapja, míg a szárazmalom eredetileg Mekényesen működött, onnan telepítették át jelenlegi helyére. A papírmalom pedig 2016-ban épült fel, a korábbi baranyai papírmalmok hagyományait és technológiáját alapul véve.
Így került egymás mellé három különböző malomtípus, amelyek mind saját történetet és működési elvet képviselnek.
A vízimalom – amikor a víz ereje mozgatta a gépeket
A vízimalmok működésének lényege a természet energiájának hasznosítása volt. A víz forgatta a malomkereket, amely fogaskerekeken és tengelyeken keresztül továbbította a mozgást az őrlőszerkezetekhez.
Az orfűi vízimalomban megismerhető, hogyan alakult át a gabona lisztté. A különböző gépek, hengerszékek, sziták és szerkezetek jól mutatják, hogy a molnár munkája jóval összetettebb volt az egyszerű őrlésnél.
A megfelelő minőségű liszt előállításához nemcsak jó alapanyagra volt szükség, hanem a malom pontos beállítására és a molnár tapasztalatára is. A szakembernek ismernie kellett a gabona tulajdonságait, a gépek működését, valamint azt, hogyan lehet a lehető legjobb eredményt elérni az őrlés során.
A szárazmalom – amikor állati erő hajtotta a szerkezetet
A vízimalmokhoz megfelelő vízhozamú patakokra vagy folyókra volt szükség, ám olyan vidékeken is meg kellett oldani a gabona feldolgozását, ahol nem állt rendelkezésre elegendő vízenergia. Erre kínált lehetőséget a szárazmalom, amelyben a hajtóerőt nem a víz, hanem állatok biztosították.
Az orfűi szárazmalom eredetileg Mekényesen működött, majd azért telepítették át jelenlegi helyére, hogy megőrizzék az utókor számára. Legfontosabb szerkezeti eleme a hatalmas járgánykerék volt, amelyet lovak vagy más igás állatok hajtottak körbe. A körkörös mozgás fogaskerekeken és tengelyeken keresztül jutott el az őrlőszerkezethez, így ugyanazt a célt érte el, mint más hajtású malmok esetében: a gabona megőrlését.
Érdekes sajátossága volt, hogy sok helyen annak a gazdának az állatát fogták be a járgányba, aki éppen terményét hozta feldolgoztatni. Így az őrléshez szükséges energiát maga a gazda biztosította saját igásállatával, amely addig hajtotta a szerkezetet, amíg a gabonát fel nem dolgozták.
A szerkezet fenntartása komoly szakértelmet igényelt. A molnárnak nemcsak az őrlés folyamatát kellett ismernie, hanem a gépezet karbantartásához és pontos beállításához is értenie kellett. A megfelelő minőségű liszt előállítása függött a gabona állapotától, a malomkövek beállításától és a molnár tapasztalatától is.
A szárazmalomban nemcsak a gabona őrlésének technológiáját mutatják be. Az épületben egy olajütő is helyet kapott, hiszen a molnárok munkája nem ért véget a liszt előállításával. Kiegészítő tevékenységként olajos magvakból – például tök-, len- vagy napraforgómagból – sajtoltak étkezési és világításhoz használt olajat. A bemutatók során az olajütő működése is megismerhető, sőt egyes részeit a látogatók maguk is kipróbálhatják
A papírmalom – ahol a víz a papírkészítést segítette
A malmok szerepe nem korlátozódott a gabona őrlésére. A víz energiáját más célokra is hasznosították, ezek közé tartozott a papírkészítés is. Az Orfűi Malmok legfiatalabb tagja ezt a kevésbé ismert, ám évszázadokon keresztül fontos mesterséget mutatja be.
Az orfűi papírmalom 2016-ban épült fel, a korábbi baranyai papírmalmok hagyományait és működését alapul véve. Az épület azt a technológiát idézi meg, amelyben a víz energiáját nem gabona őrlésére, hanem a papír alapanyagának előállítására használták.
A papír előállítása hosszú és összetett folyamat volt. A malom szerkezete hatalmas fakalapácsokat működtetett, amelyek a papír alapanyagául szolgáló rostokat dolgozták fel. Az így elkészített pépből merítéssel készültek a papírlapok, amelyeket ezt követően préseltek és szárítottak.
A papírmalom jól mutatja, hogy a régi mesterségek mögött komoly műszaki tudás állt. A megfelelő minőségű papír előállításához nemcsak kézügyességre, hanem az alapanyagok, a víz és a különböző munkafolyamatok pontos ismeretére is szükség volt.
Az orfűi papírmalomban ma is működik a merítőműhely. A látogatók megismerhetik a kézi papírkészítés lépéseit, és saját kezűleg is kipróbálhatják a papírmerítést.
Három technológia egy helyen
Az Orfűi Malmok különlegessége, hogy három eltérő működési elvet mutatnak be egymás mellett. A vízimalom a víz erejével végzett gabonaőrlést, a szárazmalom az állati erővel hajtott szerkezeteket, a papírmalom pedig a víz segítségével működő papírkészítés hagyományát őrzi.
A három malom jól szemlélteti, hogyan használta fel az ember a rendelkezésére álló energiákat különböző feladatok elvégzésére. A malmok mögött nemcsak gépek, hanem évszázadokon keresztül továbbadott tudás, tapasztalat és mesterségbeli ismeret állt.
Az Orfűi Malmok ezért nem csupán múltidéző emlékek, hanem működő szerkezetek, amelyek közelebb hozzák a régi technológiákat és mesterségeket.
(Kiemelt kép és fotók: Erki Ádám)
