Képgaléria

Esti fények és történelmi utcák – Budapest világörökségeinek nyomában

Dávid Fanni

Budapest különlegessége abban rejlik, hogy egyszerre természeti és épített értékek városa. A Duna és a város együtt alkot világörökségi értéket. Egyszerre modern nagyváros és élő történelem. Mitől lesz valami a UNESCO világörökség része? Egy hely akkor kerül fel a UNESCO világörökségi listájára, ha olyan természeti vagy kulturális értékkel rendelkezik, amely kiemelkedőnek és egyedinek számít a világon. A Világörökség Programot 1972-ben alapították azzal a céllal, hogy az így elismert helyszíneket az adott ország megőrizze a jövő nemzedékei számára. Magyarországon is számos olyan hely található, amely felkerült a kiemelkedő jelentőségű világörökségi helyszínek…

Olvass tovább

Budapest parkjai- Népliget 2.

KultPress77

A Népliget déli részén van egy terület, amely mellett sokan úgy sétálnak el, hogy észre sem veszik. Nem különül el látványosan a park többi részétől, nincs harsány bejárata vagy feltűnő látványossága. A fák között mégis furcsa részletek tűnnek fel: egy magányos emlékkő, különös formájú szoborelemek, szabálytalanul emelkedő terep vagy olyan parkstruktúra, amely mintha tudatosabban lenne szervezve annál, mint amit első pillantásra gondolnánk. 2/7 Ez a Centenáriumi Park. Egy hely, amelyet Budapest századik születésnapjára hoztak létre, és amely egykor jóval könnyebben „olvasható” volt, mint ma. Budapest századik születésnapja 1873-ban egyesült Pest,…

Olvass tovább

Nádasdy-kastély – A Tudor-stílus magyar gyöngyszeme

KultPress77

A Fejér megyei Nádasdladányban álló Nádasdy-kastély Magyarország egyik legkülönlegesebb kastélya, amely az angol Tudor-stílus romantikáját ötvözi a magyar főúri világ eleganciájával. A 19. században született épület ma is különleges hangulatával és gazdag történetével vonzza a látogatókat. Angol mintára épült főúri álom A kastélyt Nádasdy Ferenc gróf építtette a 19. század második felében, egy olyan korszakban, amikor a magyar arisztokrácia egy része az európai, különösen az angol mintákat tekintette példaképnek. A gróf egy modern, mégis történelmi hangulatot idéző rezidenciát szeretett volna létrehozni, amely egyszerre reprezentálja a család rangját és kulturális nyitottságát.…

Olvass tovább

A bauxit világában – emberi történetek nyomában

KultPress77

A Vértesben megbúvó gánti Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és a hozzá kapcsolódó földtani park egy letűnt ipari korszak nyomait őrzi. A hajdani külszíni fejtések különös, vöröses színű tája, a bányászat emlékei és a kiállított tárgyak együtt rajzolják ki azt a világot, amelyben Gánt a magyar bauxitbányászat egyik meghatározó központja volt. Egy ipari központ születése Gánt története a 20. században fordult nagyot, amikor a környéken jelentős bauxitlelőhelyeket tártak fel. Az addig csendes, mezőgazdasági jellegű település rövid idő alatt ipari jelentőségű bányászfaluvá vált. A bauxit – az alumíniumgyártás alapanyaga – stratégiai nyersanyag…

Olvass tovább

Magyarország rejtett tengerszemei: ahol a bányákból tavak lettek

KultPress77

Magyarország nem az alpesi tavak országa, mégis több olyan különleges vízfelületet rejt, amely első pillantásra természetes tengerszemnek tűnik. Valójában ezek a tavak elhagyott bányák és kőfejtők helyén alakultak ki, ahol az évtizedek során a víz lassan visszahódította a tájat. Közülük az egyik leglátványosabb az apci bányató, a másik pedig a Zemplén ikonikus Megyer-hegyi Tengerszeme – két hely, ahol az ipari múltból ma már lenyűgöző természeti látvány lett. Amikor a bányákból tavak lesznek A „bányatengerszemek” kialakulása egyszerű, mégis látványos folyamat. A kitermelés után visszamaradt mélyedésekbe csapadék- és talajvíz szivárog, és idővel…

Olvass tovább

Egy darabka Afrika a Balaton partján

KultPress77

Egy út menti tábla, néhány fa mögött megbúvó épület, és senki sem sejti, hogy odabent egy másik kontinens világa várja a látogatót. A Balaton nyugati kapujában, Balatonedericsen pontosan ilyen különleges hely rejtőzik: a Dr. Nagy Endre Afrika Múzeum. Egy magyar orvos, aki Afrikába ment – és történelemmel tért vissza A múzeum alapítója, Dr. Nagy Endre orvosként dolgozott Afrikában, elsősorban Tanzániában. Éveket töltött a kontinensen, ahol nemcsak gyógyított, hanem megismerte a helyi kultúrákat, embereket, szokásokat és a vadon világát is. Hazatérve mindezt nem akarta megtartani magának – ezért hozta létre ezt…

Olvass tovább