A Szent Barnabás-kolostor és Ikonmúzeum Észak-Ciprus egyik jelentős történelmi emlékhelye. A Salamis ókori romvárosa közelében álló együttes templomában ikonokat láthatunk, az egykori szerzetesi épületekben pedig régészeti leleteket mutatnak be. A kolostor mellett egy kis kápolna is áll, amely a hagyomány szerint Szent Barnabás sírját őrzi.
A kolostor több épületből áll, amelyeket egy belső udvar köt össze. A központban a templom található, amely ma Ikonmúzeumként működik. Körülötte az egykori szerzetesi helyiségek sorakoznak, ezekben kapott helyet a régészeti kiállítás.
Ha végigjárjuk az épületeket, tulajdonképpen két különböző történetet ismerhetünk meg: az egyik a kereszténységhez és Szent Barnabáshoz, a másik pedig Ciprus több ezer éves múltjához kapcsolódik.
A templom és az ikonok
A látogatást érdemes a templommal kezdeni. A ma látható épület 1756-ban épült egy korábbi templom helyén, Philotheosz érsek idején.
Odabent ikonok sorakoznak. Az ortodox kereszténységben az ikon nem egyszerűen egy vallásos kép. A szentek, Krisztus vagy Szűz Mária ábrázolásának megvannak a maga szabályai, és sok apró részletnek jelentése van. Érdemes ezért nemcsak azt megnézni, kit ábrázol az adott ikon, hanem a részletekre is figyelni. A ruhák, a kéztartások, az arcok és a tárgyak mind segíthetnek megérteni, kit és milyen történetet látunk magunk előtt.
A templom érdekessége, hogy nem egy modern múzeumi teremben láthatjuk ezeket a műtárgyakat. Maga az épület is a vallási örökség része, így az ikonok az egykori templomtérben maradtak.
Ki volt Szent Barnabás?
A kolostor története szorosan összefügg Szent Barnabással, akit Ciprus egyik védőszentjeként tisztelnek.
A hagyomány szerint Barnabás Salamisban született, és Pál apostol társaként vett részt a kereszténység terjesztésében.
Cipruson is prédikált, majd halála után követői a Salamis közelében található területen temették el.
A sír helye később feledésbe merült. A keresztény hagyomány szerint az 5. század végén Anthemiosz ciprusi érsek egy látomás alapján talált rá.
A sírban a hagyomány szerint Barnabás maradványai mellett egy Máté evangéliumát tartalmazó kéziratot is találtak. Anthemiosz ezt Konstantinápolyba vitte Zénón császárhoz.
A történet szerint ez fontos szerepet játszott abban, hogy a ciprusi egyház önállóságát elismerték. A sír helyén később templom és kolostor épült.
A történetet a falak is elmesélik
A templomban nemcsak ikonokat találunk. A falakon Szent Barnabás történetéhez kapcsolódó festmények is láthatók.
Az egyik jelenet Anthemiosz látomását és a sír megtalálását ábrázolja. Más képek a sír feltárásának történetéhez és a megtalált evangéliumhoz kapcsolódnak. Ezeket érdemes a templom egészének részeként nézni. Nem különálló képekről van szó: a falképek és az ikonok együtt adják meg a templom belső világát.
Nem minden ikon maradt meg
A kolostor történetéhez sajnálatos módon veszteségek is kapcsolódnak.
Az eredeti, ikonokkal díszített templomi fal több képe eltűnt, valamint a kolostor műtárgyaiból korábban többet is elloptak.
Emiatt a mai gyűjtemény már nem ugyanaz, mint amely egykor a templomot ékesítette.
A megmaradt ikonok ezért különösen fontosak. Nemcsak vallási és művészeti értéket képviselnek, hanem annak a történetnek is részei, amelyet a kolostor az elmúlt évszázadokban átélt.
Régészeti leletek az egykori kolostorban
A templom után érdemes benézni az egykori kolostori helyiségekbe is. Itt már nem az ikonoké a főszerep, hanem Ciprus régebbi történetéé. A régészeti kiállításon többek között az ókori Enkomi területéről származó tárgyakat is láthatunk.
Kerámiák, üvegedények, ékszerek és különböző használati tárgyak mutatják meg, milyen volt a sziget élete jóval a kereszténység megjelenése előtt. Ez a kiállítás jól kiegészíti a templomot. Az egyik helyiségben szenteket és bibliai jeleneteket ábrázoló ikonokat látunk, néhány méterrel arrébb pedig több ezer éves tárgyakat.
Hol éltek a szerzetesek?
A kolostor bejárásakor az egykori szerzetesi élet nyomait is felfedezhetjük. A folyosók, szobák és az udvar eredetileg a szerzetesek mindennapi életének helyszínei voltak.
A 20. század közepén már csak három szerzetes élt itt. Ők gondozták a kolostort, és ikonfestéssel is foglalkoztak. A szerzetesi élet a hetvenes években szűnt meg, az épület pedig később múzeumként nyílt meg a látogatók előtt.
Az egykori kolostori terek ma kiállításoknak adnak helyet, az épület alapvető szerkezete azonban megmaradt.
Szent Barnabás sírja
A kolostor meglátogatása után érdemes elsétálni a közeli sírkápolnához is. A kápolna alatt található az a sírhely, amelyet a hagyomány Szent Barnabás nyughelyeként tart számon.
A mai kápolna a 19. században épült. A sírhely miatt azonban a története sokkal régebbre nyúlik vissza, és szorosan kapcsolódik a kolostor kialakulásához.
A kolostor, a templom, a régészeti kiállítás és a sírkápolna együtt adja meg a hely igazi jelentőségét. Egyetlen látogatás során is több ezer év történetén haladhatunk végig: az ókori Ciprus világától a kereszténység kialakulásán és Szent Barnabás kultuszán át egészen a későbbi kolostori életig.
(Kiemelt kép:Internet, fotók: Erki Ádám)
