Miért szólnak délben a harangok?

Dél van. Sokan éppen ebédhez készülődnek, mások munkájuk közben tartanak egy rövid szünetet. Ebben a pillanatban azonban országszerte ugyanaz a hang csendül fel: megszólal a déli harangszó. Egy megszokott dallam, amely generációk óta kíséri mindennapjainkat. De vajon honnan ered ez a több mint ötszáz éves hagyomány, és milyen történelmi esemény emlékét őrzi a harangok hangja? A déli harangszó eredete A déli harangszó ma már a magyar mindennapok egyik legismertebb hagyománya. Sokak számára a nap természetes része, egy megszokott hang, amely településeink utcáin és terein minden délben felcsendül. Eredete azonban egy…

Olvass tovább

Lieb Ferenc – a rokokó festészet rejtőzködő mestere

Vannak festőművészek, akiket évszázadok múltán is megemlít a művészettörténet, míg mások kevésbé ismertek, annak ellenére, hogy jelentős életművet hagytak hátra. Ilyen Lieb Ferenc is, akinek alkotásai a magyarországi rokokó festészet értékes emlékei közé tartoznak. Mi is az a rokokó? A rokokó a 18. század egyik meghatározó művészeti irányzata volt, amely a barokk monumentalitása után könnyedebb, játékosabb és kifinomultabb formavilágot hozott. Elnevezése a francia „rocaille” szóból ered, amely kagyló- és köves díszítőmotívumokra utal. A stílus legfontosabb jellemzői a finom vonalvezetés, a világos színek, a természetesség, az elegancia és a részletek gazdag…

Olvass tovább

A rokokó világa – Az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély

A több mint háromszáz éves épület a magyar barokk kastélyépítészet egyik jelentős emléke, amelynek története egy francia származású katonatiszttel, Jean-François L’Huillier-vel kezdődött. Egy francia származású katonatiszt álma A kastély építését 1716-ban kezdte el Jean-François L’Huillier, a Habsburg Birodalom szolgálatában álló, francia származású katonatiszt. Az építkezést 1728-ban bekövetkezett halála után özvegye, Marie-Madeleine de Saint-Croix folytatta, a munkálatok pedig 1730-ban fejeződtek be. A barokk kastély eredetileg lakóhelyként és birtokközpontként szolgált. Később L’Huillier örökösei és a hozzá kapcsolódó főúri családok alakították tovább az épületet, amely a 18. század közepére nyerte el mai formáját.…

Olvass tovább

Fegyverek és történetek – A trieszti Diego de Henriquez Háború és Béke Múzeum

Fegyverek, ágyúk, katonai járművek és egyenruhák – első pillantásra a trieszti Diego de Henriquez Háború és Béke Múzeum is egy szokásos hadtörténeti gyűjteménynek tűnik. A kiállítást bejárva azonban hamar kiderül, hogy itt a haditechnikai eszközök csak egy nagyobb történet szereplői. A múzeum a 20. század háborúit, azok emberi következményeit és Trieszt történetének egy fontos fejezetét mutatja be. Egy ember álma A múzeum Diego de Henriquez (1909–1974) nevét viseli, aki évtizedeken át gyűjtötte a háborúk tárgyi emlékeit. Fegyvereket, egyenruhákat, katonai felszereléseket, járműveket, fényképeket, térképeket és dokumentumokat mentett meg az utókor számára.…

Olvass tovább

Amikor a Szent Jobb ismét hazatért – egy ereklye útja a háború viharán át

1945 tavaszán már minden összeomlóban volt. A front közeledett, Budapest romokban hevert, és úgy tűnt, hogy Magyarország legfontosabb történelmi ereklyéi is elveszhetnek. A Szent Jobb azonban túlélte a háború pusztítását, és néhány hónappal később ismét magyar földre került. Háború árnyékában A második világháború utolsó hónapjaiban Magyarország hadszíntérré vált. Budapest ostroma hónapokig tartott, számos település súlyos károkat szenvedett, az állami intézmények működése pedig szinte teljesen megbénult. A háború nemcsak emberéleteket követelt, hanem veszélybe sodorta az ország történelmi örökségét is.A Szent Jobb – Szent István király mumifikálódott jobb keze – ekkor már…

Olvass tovább