Szondy György neve és tettei az 1552.július 9-i drégelyi ostrommal forrtak össze, ahol a kapitány 146 emberével védte az elavult sziklavárat Hadim Ali budai pasa 10.000 fős seregével szemben.
Gyermekkora és származása
Szondy György nem született arisztokrata családba, származásáról kevés korabeli dokumentum maradt fenn. Polgári vagy kisnemesi közegből származott, és saját ereje, valamint fizikai és szellemi adottságai révén indult el a társadalmi ranglétrán. Gyermekkorától kezdve a katonai pálya jelentette számára az egyetlen kitörési lehetőséget.
Katonai karrierjének kezdete
Fiatalon a korszak egyik legbefolyásosabb alakja, Várdai Pál esztergomi érsek udvarába került. Itt kapott alapos katonai nevelést, és sajátította el a korszerű hadviselés alapjait. Várdai hamar felismerte a fiú tehetségét és hűségét, így Szondy gyorsan haladt előre a ranglétrán, és hamarosan az érseki lovasság élére került.
A várkapitányság évei
Várdai Pál 1549-ben bekövetkezett halála után a királyi kamara Szondyt bízta meg a drégelyi uradalom intézésével és a vár kapitányi feladataival. Feladata nemcsak az erődítmény védelme volt, hanem a gazdag felvidéki bányavárosok előterének biztosítása is. Kapitányként folyamatosan a katonák létszámának növeléséért és a muníció pótlásáért lobbizott, mivel pontosan látta a térség katonai sebezhetőségét.
Drégely vára: Egy elavult földesúri fészek a nehéztüzérség korában
Az erődítmény eredetileg nem katonai csomópontnak, hanem a Hont-Pázmány nemzetség vadászkastélyának és földesúri központjának épült a 13. században. Amikor Szondy átvette az irányítást, a vár már minden szempontból elavult a kor haditechnikai követelményeihez képest:
• Szerkezeti gyengeségek: A falak vékonyak voltak, hiányoztak a korszerű, olaszbástyás erődítések, amelyek alkalmasak lettek volna a nehéztüzérség kivédésére.
• Elhelyezkedési hátrányok: A környező magaslatokról a török tüzérség könnyedén belátta és közvetlen tűz alatt tarthatta a belső udvart.
• Logisztikai problémák: A sziklavárban nem volt saját forrás, a védők a vizet ciszternákban gyűjtötték, ami a júliusi hőségben gyorsan kritikus vízhiányhoz vezetett.
Drégelyvár ostroma
1552 júliusára a török terjeszkedés elérte a bányavárosok kapuját. Hadim Alí budai pasa serege július 6-án zárta körbe a sziklavárat. Miután a török ágyúk napok alatt rommá lőtték a védműveket, Alí pasa szabad elvonulást ígért a védőknek, de Szondy az esküjére hivatkozva visszautasította a megadást. A végső roham előtt két hűséges apródját, Libárdyt és Sebestyént értékes ajándékokkal átküldte a pasához, hogy ezzel mentse meg az életüket és a jövőjüket.
Eleste és emlékezete
1552.Július 9-én a törökök elindították a mindent eldöntő gyalogsági támadást. Szondy katonái élén, az első sorban fogadta a rohamot. Súlyos sebesülten, térdre rogyva, egy golyótalálat után esett el. Alí pasa a magyar kapitány katonai helytállása előtt tisztelegve díszes temetést rendelt el, Szondy testét a várral szemközti dombon helyeztette örök nyugalomra, és sírjára katonai kopját állíttatott.
(Fotók:Erki Ádám, Kiemelt kép: internet)
