Történetek a vár falai között- Füzér vára7 perc olvasási idő

Vajon milyen lehetett egy főúri vár mindennapi élete több évszázaddal ezelőtt? Füzér várában erre nemcsak a történelmi falak, hanem a berendezett szobák, a korabeli ruhákba öltöztetett bábuk, a használati tárgyak és a régészeti leletek is választ adnak.

Története

Füzér vára a XIII. század elején épülhetett, első írásos említése 1264-ből származik. Az erődítmény az évszázadok során több főúri család birtokában állt, köztük az Aba, a Perényi és a Báthory családéban.

A vár a XVI–XVII. században még lakott birtokközpont volt, ám a háborús események és a politikai változások következtében fokozatosan elveszítette szerepét. A XVII. század végén, a Habsburg-ellenes mozgalmak leverését követően a császári csapatok felrobbantották, ezt követően rommá vált.

Régészeti feltárása és helyreállítása a XX. században kezdődött, az újjáépítési munkák pedig a XXI. században folytatódtak. A vár ma látogatható, termeiben történeti és régészeti kiállítások mutatják be múltját.

A várparkolótól egy erdei sétány vezet az Alsó Várhoz, ahonnan újabb lépcsős szakaszon juthatunk fel a Felső Várba. Már az Alsó Várnál feltűnik a farkasverem és a felvonóhidas várkapu, amelyek az erődítmény egykori védelmi rendszerének részei voltak.

Az udvaron régészeti bemutató és a fiatalabb látogatóknak szánt Vártekergő térképjáték is helyet kapott.

A Felső Várba érve a kaputorony és a gazdasági épületek mellett a palotaszárny külső részeit is megismerhetjük. A vár területéhez tartozik a Virágoskert és az Alsó Bástya panorámaterasza is, ahonnan a Zempléni-hegység vonulataira nyílik pazar kilátás.

A vár kiállításai

A vár belső tereiben a középkori és kora újkori főúri élet mindennapjaiba pillanthatunk be. A helyiségek berendezése a XVII. századi levéltári leltárak alapján készült: a bútorok megalkotásához közel száz korabeli darabot tanulmányoztak. A szobákban ruhákba öltöztetett bábuk jelenítik meg az egykori lakókat, a berendezési tárgyak pedig a korabeli életmódot idézik fel.

A helyiségek között egy latrina korhű rekonstrukciója is helyet kapott, amely a mindennapi élet egy kevésbé ismert részletét mutatja be.



A korona és a várak nyomában

A Magyar Szent Koronát 1526-ban Perényi Péter koronaőr menekítette Füzér várába, ahol csaknem egy évig őrizték.

Az ehhez kapcsolódó kiállítás a korona történetét, felépítését és díszítőelemeit mutatja be. Egy digitális bemutató segítségével a látogatók közelebbről is megvizsgálhatják a koronát, és különböző nézőpontokból is szemügyre vehetik annak részleteit.

Kőnig Frigyes képzőművész rajzai a Kárpát-medence várait hozzák közelebb. A kiállításon közel hetven várábrázolás látható vászonnyomatokon, mellettük pedig egy interaktív digitális térkép segítségével mintegy háromezer erődítmény helyét és történetét lehet megkeresni. Füzér mellett Visegrád, Diósgyőr, Eger és más ismert várak is feltűnnek.

A pénzek történetét bemutató tárlaton a füzéri ásatások során előkerült eredeti érméket és másolatokat is láthatunk. Utóbbiak a Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből származnak, és olyan fizetőeszközöket idéznek fel, amelyekkel egykor Füzéren is kereskedhettek.


A pincéktől a várkápolnáig

Az Öreg Pincében kialakított kőtár a vár építéstörténetének egyes korszakait mutatja be. A kiállított faragványok között reneszánsz ablakkeretet, kő ülőfülkét és mérműdarabot is találunk. A Gerendás Pincében a középkori kőfaragó mesterség kerül előtérbe, ahol kőből készült ágyú- és puskagolyókat, valamint a Várhegy eredeti szikláját is megtekinthetjük.

A várkápolna Nagyboldogasszony tiszteletére épült, késő gótikus formáját a Perényi család építkezéseinek köszönheti. Belső terében a gótikus építészet részletei mellett a festett mennyezetet és az üvegablakokat is érdemes megnézni. A kápolna padlásterében vetítik a Csillagösvény című filmet, amely a csillagos égbolthoz kapcsolódó régi magyar mondavilágot idézi fel.

A termeken végighaladva egyre több részletet ismerhetünk meg abból, hogyan éltek, dolgoztak és töltötték mindennapjaikat a vár egykori lakói. Füzér falai között a történelem nem csupán évszámokban és eseményekben jelenik meg, hanem a tárgyakon, a berendezett helyiségeken és az egykor használt terek rekonstrukcióin keresztül is.



(Kiemelt kép és fotók: Erki Ádám)

Ajánljuk még...