A terem zsúfolásig megtelt, a fények vakítanak, a tekintetek rá szegeződnek. A Time magazin New York-i gálaestjén kellene beszédet mondania, ahol a világ ismert személyiségei várják. Karikó Katalin azonban végül visszahúzódik a laboratóriumába, átöltözik, és mesélni kezd. Az Átrium színpadán Udvaros Dorottya kelti életre a Nobel-díjas kutatót az Áttörések című önéletrajzi kötet alapján.
Kisújszállástól a Nobel-díjig
Karikó Katalin története a kisújszállási gyermekkortól az Egyesült Államokban elért tudományos sikerekig vezet. A kutatói pálya korántsem volt egyenes: elképzeléseit sokáig kétkedés fogadta, kutatási támogatásokat veszített el, szakmai elutasításokkal és bizonytalan körülményekkel kellett szembenéznie. Az mRNS-kutatás mellett mégis kitartott, akkor is, amikor kevesen hittek az elképzeléseiben.
Az előadás alapjául a 2023-ban megjelent Áttörések – Életem és a tudomány című önéletrajzi kötet szolgál. A színpadi változatot Bíró Bence és Olasz Renátó készítette, utóbbi rendezőként is jegyzi a produkciót.
Udvaros Dorottya monodrámája
A színpad egyik oldalán egy álló mikrofon, a háttérben pedig egy laboratóriumként berendezett tér látható. A háttérvetítésen régi fényképek, illusztrációk és az egyes fejezetek címei jelennek meg, követve a történet alakulását.
Udvaros Dorottya mozdulataival, testtartásával és beszédmódjával kelti életre Karikót. A jelenetek során más szereplők bőrébe is bújik: megidézi a családtagokat és a pályája során megismert embereket. Egyedül van a színpadon, mégis több karaktert jelenít meg. Amikor valamelyik szereplőt megszemélyesíti, a mikrofonhoz lép, és annak a szereplőnek a szavait mondja el.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, a Nemzet Színésze a kutató határozott, kíváncsi és olykor sebezhető oldalát is megmutatja. A könnyedebb jelenetekben a humor is helyet kap, amely a családi történeteknél különösen jól érvényesül.



Önazonosnak maradni
Az előadás családi történeteket is felidéz. Karikó Katalin édesapja hentesként dolgozott, a disznóvágások során pedig a kislány közelről láthatta az állat testének felépítését. Ez az élmény is hozzájárult ahhoz, hogy érdeklődni kezdjen a biológia iránt. Egy alkalommal növényhatározót kapott, amelyet megszállottan olvasott. A növények motívuma végigkíséri a darabot: az előadás elején elülteti őket, a végére pedig már ki is nőnek. Növekedésük szimbolikus jelentést hordoz, a gyermekkori érdeklődés és a későbbi tudományos pálya kapcsolatát is felidézi.
A családi életből is kapunk humoros pillanatokat. Béla udvarlásáról is szó esik. Karikó már a kapcsolatuk elején közölte vele, hogy számára a tudomány mindig első helyen áll majd. Béla válasza mindössze ennyi volt: „Értem, jó.” Később megszületett lányuk, aki evezésben kétszeres olimpiai bajnok lett. Az előadás egyik szórakoztató jelenetében arról is szó esik, hogyan szurkolt neki a versenyeken.
A humor mellett a nehezebb évek is megjelennek. Az amerikai kutatói időszakban többször kellett újrakezdenie, szakmai és anyagi nehézségekkel küzdött. Ezek az epizódok a Nobel-díjhoz vezető hosszú út állomásait idézik fel.
A Karikó az önéletrajzi könyv fontos eseményei mellett helyet ad a hétköznapi történeteknek és a családi emlékeknek is. Udvaros Dorottya alakításában egy családjához ragaszkodó, kíváncsi, olykor indulatos, de céljaihoz hű ember alakja jelenik meg.
A történet végén visszatér a New York-i gálaestre, és elmondja a beszédet, amelyre az előadás elején még nem tudta rászánni magát.
Az ősbemutató végén megható pillanatoknak lehettek szemtanúi a nézők: Karikó Katalin személyesen is találkozott az őt alakító Udvaros Dorottyával a színpadon.



(Kiemelt kép, fotók: EgyÉletem Produkció és Lékó Tamás)
