Az 1771-ben Winterl Jakab által alapított botanikus kertben számos ritka és érdekes növény tekinthető meg.
Eme botanikus kert már a kezdetektől fogva célul tűzte ki a hazai az orvos – és gyógyszerészképzés segítése mellett a hazai flóra kutatását.
Winterl Jakab halála után méltán híres utóda vette át a kert irányítását. Kitaibel Pál Közel 150 növényfaj első tudományos leírója. A Kárpát-medencét bejáró, 20 000 km-t is meghaladó gyűjtőútjainak legfontosabb botanikai eredményeit bemutató műből három kötet jelent meg, melyekben 280 színezett rézmetszetű tábla ismerteti a Magyar Flóra új és ritka fajait. Az 1799-1812 között megjelentetett képes flóra – Magyarország ritka növényeinek leírása és képei (Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae) – a magyar tudomány örök kárára a hazai fizetőképes körök érdektelensége és a viharos külpolitikai helyzet miatt befejezetlen maradt.
1817-ben az erfurti származású Haberle Károly professzor veszi át a vezetést. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, külföldi tanulmány- és gyűjtőútjai eredményeként rövid idő alatt európai hírűvé fejleszti a közel 10 000 fajt bemutató kertet. Gyakorlati foglalkozásokra rendszeresen viszi hallgatóit a botanikus kertbe, s elsőként szervez botanikai tanulmányi kirándulásokat. Munkájában nagy segítségére volt főkertésze, Rochel Antal, aki az orvosi pályát hagyta ott, hogy szenvedélyének, a botanikának éljen. Az ő érdeme egy európai hírű szibériai gyűjtemény létrehozása, valamint a Bánság flórájának felkutatása.
Haberle hirtelen tragikus halálával véget ért a Füvészkert akkori aranykora. A reformkor a rossz sorsú kert történetében is fordulópontot jelentett. József nádor támogatásával az Egyetem 80 000.- Ft-ért megvásárolja a Festetics család Józsefvárosban lévő 10 hektáros birtokát . Ez a park, amelyben a Pollack Mihály által tervezett – egy, a már a 18. században barokk stílusban épült földszintes épület kibővítésével – 1802-ben felépült vadászkastély is áll, azóta is az Egyetem kezelésében álló Botanikus Kert otthona.
Linzbauer Ferenc sebészprofesszor igazgatósága idején indul nagyarányú fejlődésnek:1864-65-ben felépül az európai viszonylatban is jelentős méretű, ma is álló pálmaház. Ekkor kapnak emlékoszlopot a kertben az első Magyar Füvészkönyv szerzői, a növénytan magyar szaknyelvének megteremtői – Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály, valamint a kert jelenlegi helyére kerüléséért, s a reformkor idején Pest városának szépítésében oly tevékeny szerepet játszó József nádor.
A 19. század utolsó évtizedeiben Jurányi Lajos igazgató és Fekete József főkertész munkája nyomán éli a kert újabb virágkorát. A 12 000 fajt számláló gyűjtemény nemzetközi hírnevű. 1893-ban felépül az országban máig is egyetlen Victoria-ház, melynek nagy vízmedencéje a trópusi, különleges szépségű amazonasi tündérrózsának vagy a Paraguayból származó rokonának ad otthont.
A Botanikus kert jelenleg a Föld flórájából 250, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által veszélyeztetettnek minősített, “vörös könyves” fajt,valamint 85 hazai veszélyeztetett fajt mutat be az érdeklődőknek.
(Kiemelt kép: Pinterest- illusztárció)
