Magyarország nagyban hozzájárult ahhoz,hogy a német kettéosztottság,és ezáltal kelet- és nyugat Európa megosztottsága megszűnjön. Tette mindezt a Páneurópai piknik megrendezésével,majd a szeptember 11-i határnyitással. Cikkünkből megismerhetőek ezen folyamatok és hazánk ebben betöltött szerepe.
Piuszpusztán(közizgazgatásilag Fertőrákoshoz tartozik) megrendezett piknik fontos előzménye volt az ún. Berlini-fal (vasfüggöny) összeomlásához.
Magyarország és Ausztria beleegyezésével megnyitották a Szentmargitbánya (Sankt Margarethen im Burgenland) és Piuszpuszta közötti határátkelőhelyet, három órányi időtartamra. Ettől a helytől 4 kilométerre már ezt megelőzően, 1989. június 27-én az akkori osztrák külügyminiszter Alois Mock és magyar kollégája Horn Gyula közösen vágták el a határzárat, hogy kihangsúlyozzák a megfigyelőberendezések lebontását, amelyet Magyarország 1989. május 2-án elkezdett. Azonban a Páneurópai Pikniket megelőzően is történtek lépések a kettéosztottság megszüntetésére: Tóka, Türke és Felsőszölnök faluk találkozója (a jugoszláv-osztrák-magyar hármas határnál) ekkor került úgy megrendezésre,hogy, a magyar falu ismét csatlakozhatott a régi hagyományos találkozóhoz. 1989. június 4-én, négy évtized után első ízben megnyitván a határt.
Az Augusztus 19-én rövid időre megnyitott határon mintegy 600 kelet-német polgár „szökött”át Ausztriába,majd onnan Nyugat-Németországba. A magyar határőrség alezredese Bella Árpád utasítására nem avatkozott közbe.
A Magyarországon tartozkodó több ezer kelet-német állampolgár ügyét ugyanakkor ez az egyszeri,rövid alkalom nem oldhatta meg. Ezért 1989. augusztus 25-én le ült tárgyalni az osztrák és magyar fél. A a Köln melletti gymnichi kastélyban sorra kerülő megbeszélésen Magyarországot Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter képviselte, míg a német felet Helmut Kohl szövetségi kancellár és Hans-Dietrich Genscher alkancellár-külügyminiszter.
A tárgyalásokat követően (szeptember 9-én) Magyarország elhatározta, ideiglenes jelleggel felfüggeszti az 1969-ben kötött magyar-NDK megállapodás határátlépésre vonatkozó pontjainak hatályát. Ezen megállapodás egyik pontja tartalmazta, hogy a felek nem engedik tovább egymás állampolgárait olyan harmadik országba, ahová nincs érvényes úti okmányuk. Másik lényeges pontja pedig,azt hogy az érintett országok kiutasítják a másik állampolgárait, ha azok vétenek a fennálló rendelkezések ellen, vagyis tiltott határátlépést kísérelnek meg. Ezzel a lépéssel elhárultak a jogi akadályok is.
Az akkori kormány döntését Horn Gyula jelentette be szeptember 10-én, mely 11-én éjféltől lépett érvénybe.
Az akkor még NDK, Csehszlovákia és Románia élesen bírálta e döntést. A nyugati országok viszont üdvözölték azt.
Utolsólépésként az NDK hozzájárult, hogy az NSZK prágai és varsói követségén menedéket kereső 4 ezer állampolgára vasúton, az NDK területén át Nyugatra távozhasson.
Ezt követően tüntetések sorozata vette kezdetét, végül november 9-én leomlott a vasfüggöny. A többi meg már ismert történelem…
(Kiemelt kép: Internet)
