Vajon mi történik akkor, ha egy író nem „lefelé beszél” a gyerekekhez, hanem melléjük huppan a szőnyegre? Janikovszky Éva és a „Ha én felnőtt volnék” több mint ötven éve tanít minket arra, hogy a komolyság néha csak egy unalmas jelmez. Könyvajánló
Mindenki emlékszik arra a pillanatra, amikor gyerekként elhatározta: „Ha én egyszer nagy leszek, reggelire csak fagyit eszem, és soha nem fogok cipőt pucolni!” Janikovszky Éva pont ezt az életérzést ragadta meg az 1965-ben megjelent klasszikusában.
A könyv narrátora egy névtelen kisfiú, aki afféle kis antropológusként figyeli a környezetében élő felnőtteket. Megállapításai tűpontosak és kíméletlenül őszinték. „Miért kell mindig kezet mosni, ha úgyis koszos lesz?” „Miért csak akkor „jó” egy gyerek, ha csendben van és nem csinál semmit?”
A vonalak ereje
Lehetetlen a kötetről beszélni Réber László nélkül. Az ő jellegzetes, „egyvonalas” rajzai nem csupán illusztrációk, hanem a szöveg egyenrangú társai. A görbe hátú, sötét öltönyös, szigorú tekintetű felnőttek és a mellettük ugrándozó, színesebb világban élő gyerekek kontrasztja azonnal érthetővé teszi a könyv lényegét: a felnőttség sokszor csak feleslegesen túlbonyolított szabályrendszer.
Mi a titka? Miért olvassuk még ma is?
Bár a technológia változott, az emberi természet és a szülő-gyerek dinamika szemernyit sem. A „Ha én felnőtt volnék” sikerének három alappillére:
- A görbe tükör: Nem kioktat, hanem megmutatja, milyen viccesek (vagy épp érthetetlenek) tudunk lenni mi, felnőttek.
- A belső hang: Janikovszky képes volt megőrizni magában azt a gyermeki ént, amelyik még tudja, hogy egy pocsolyába belelépni nem katasztrófa, hanem kaland.
- A szolidaritás: A gyerekolvasó azt érzi: „Végre valaki megért engem!”
Kulpress77 ítélete: Ez a könyv nem egy poros klasszikus. Ez egy túlélőkészlet szülőknek a nehéz napokra, és egy bátorító levél a gyerekeknek. Ha legközelebb azon kapod magad, hogy épp a rendrakás miatt veszekszel a kicsivel, vedd le a polcról, olvasd el a kisfiú monológját, és ígérjük: mosolyogni fogsz.
7/7 -Kötelező alapdarab a könyvespolcon!
