Arckép

Tihanyi Kálmán (1897. április 28. – 1947. február 26.) magyar mérnök és feltaláló volt, a televíziózás egyik korai úttörője. Budapesten született, műszaki érdeklődése már fiatalon megmutatkozott, később pedig az elektronikus képrögzítés és továbbítás problémáin dolgozott. Szabadalmai és elméleti felismerései jelentős hatással voltak a modern televízió technológiai alapjainak kialakulására. A 20. század elején, amikor a világ még alig sejtette, hogy a mozgóképek egyszer „belépnek” a nappalikba, egy magyar mérnök már a jövőbe látott. Tihanyi Kálmán neve ma talán kevesebb embernek cseng ismerősen, mint amennyire megérdemelné – pedig nélküle a televízió fejlődése…

Janikovszky Éva könyveit sokan nem is „gyerekkönyvként” emlegetik, hanem egy külön kategóriaként: olyan történetekként, amelyekben a gyereklét egyszerre vicces, zavarba ejtő, néha igazságtalan, de mindig nagyon is valóságos. Aki egyszer kézbe veszi a köteteit, hamar rájön: ezek a szövegek nem lenézik a gyerekeket, hanem komolyan veszik őket . Egy szegedi lány útja az irodalomig Janikovszky Éva 1926. április 23-án született Szegeden, egy művelt, polgári családban. Gyermekkorát áthatotta az olvasás és a tanulás tisztelete, ami később természetesen vezetett az irodalom felé. A Szegedi Tudományegyetemen magyar–német szakon tanult, ahol nemcsak nyelvi és…

Bőzsöny Ferenc a Magyar Rádió meghatározó főbemondójaként évtizedeken át volt a magyar nyelv és a beszélt kultúra egyik legismertebb hangja. Munkássága nemcsak a rádiózásban hagyott mély nyomot, hanem a magyar beszéd igényességének és szépségének közvetítésében is. Gyermekkor, tanulmányok, korai pályaindulás Bőzsöny Ferenc 1931. január 7-én született Pécsen. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1947-ben Veszprémben, a Piarista Gimnáziumban folytatta középiskolai tanulmányait. Osztálytársai között volt többek között Mádl Ferenc is, aki később köztársasági elnök lett. Ekkor még a papi hivatás felé készült, ezt a tervet azonban a gimnázium megszüntetése és a…

József Attila a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, akinek költészete mély emberi érzéseket, társadalmi kérdéseket és filozófiai gondolatokat egyaránt megszólaltat. Rövid, tragikus életútja és rendkívül gazdag életműve szorosan összefonódik egymással, hiszen verseiben gyakran saját sorsának tapasztalatait dolgozta fel. 1905. Április 11.-én született Budapesten, szegény családban. Gyermekkora nehézségekkel teli volt: apja korán elhagyta a családot, édesanyja pedig mosónőként próbálta eltartani gyermekeit. A nélkülözés és a bizonytalan családi háttér mély nyomot hagyott benne. Anyja halála után nevelőszülőkhöz került, ami tovább erősítette benne az elhagyatottság és a kiszolgáltatottság érzését. Tehetsége korán…

Életében 146 szabadalmat jegyeztek be a neve alatt. Róla szól cikkünk. Tevékenységét elsősorban az elektromosság, mágnesség és gépészet területén fejtette ki. Több fontos elméleti és gyakorlati részecskefizikai és gravitációs kutatáson kívül a nevéhez kötődik a többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is. Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz, és döntő mértékben meghatározza jelenkori gazdasági és társadalmi életünket. 1856. Júliusában született, Smiljanban. Édesapja, Milutin…

A költő 1944 november 9-én, Abda község határában lelte halálát. Radnóti Miklós 1909 Május 5-én, Glatter Miklós néven látta meg a napvilágot. A budapesti Kádár utca 8 alatt található meg szülőháza. Születésekor a még utónevet sem kapott ikertestvére és édesanyja meghalt. Édesapja Glatter Jakab kereskedőként (az akkori elnevezés szerint utazó kereskedő) kereste meg a kenyérre valót. Édesapja, családtagjai tanácsát követve, 1911-ben újból megnősült, felesége az erdélyi zsidó származású Molnár Ilona lett, aki Radnótit úgy szerette, mint saját gyermekét, megteremtette számára a kellemes családi légkört. A költő a nála öt évvel…

1900.Január 25-én látta meg a napvilágot, Göllén. Magyarország egyik legismertebb és legkedveltebb erdész és vadász írója. Számos művét fordították le külföldi nyelvre. 2002. Decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. Családi háttere, életútja Édesapja Fekete Árpád tanító, iskolamester és gazdálkodó. Édesanyja Sipos Anna. Meglehetősen keményen fogták gyermekkorában. Az elemi iskola első négy évét (1906–1910) szülőfalujában végezte el, az ötödik évet már Kaposváron (a polgári fiúiskolában) kezdte el, ahová egy év múlva a család is elköltözött. 1923-ban felvették a debreceni…

Bizonyára majd’ mindenki ismeri a 13 aradi vértanút. Ám volt egy főhadnagy,aki ugyan nem halt vértanúhalált mégis hősiességével kitünt. Sokáig nem is tudták társai,hogy az illető nő. Lebstück Mária 1830 augusztus 15.-én született ,Zágrábban. A gazdag kereskedő családból származó hölgy 13 éves korában Bécsbe költözött, nagybátyja, báró Simunich Boldizsár császári brigadéroshoz. Az iskoláit is itt végezte. Nagybátyja  életvitele nagy hatást gyakorolt rá, ezért az 1848-as bécsi forradalom kitörésekor férfiruhába öltözött és Lebstück Károly néven csatlakozott az egyetemi légióhoz. A  jogász csapattal küzdött a márciusi és az októberi bécsi harcokban. Ezután…