Magyarország nagyban hozzájárult ahhoz,hogy a német kettéosztottság,és ezáltal kelet- és nyugat Európa megosztottsága megszűnjön. Tette mindezt a Páneurópai piknik megrendezésével,majd a szeptember 11-i határnyitással. Cikkünkből megismerhetőek ezen folyamatok és hazánk ebben betöltött szerepe. Piuszpusztán(közizgazgatásilag Fertőrákoshoz tartozik) megrendezett piknik fontos előzménye volt az ún. Berlini-fal (vasfüggöny) összeomlásához. Magyarország és Ausztria beleegyezésével megnyitották a Szentmargitbánya (Sankt Margarethen im Burgenland) és Piuszpuszta közötti határátkelőhelyet, három órányi időtartamra. Ettől a helytől 4 kilométerre már ezt megelőzően, 1989. június 27-én az akkori osztrák külügyminiszter Alois Mock és magyar kollégája Horn Gyula közösen vágták el a…
Olvass továbbMúltIdéző
Múltban történt események, melyek megváltoztatták a történelmet
Boszniai háború – a balkáni háború legszörnyűbb konfliktusa
A csupán vallási és etnikai okokból kitört összetűzésben résztvevő nációk mindegyike hallatlan kegyetlenkedéseket követett el. Az áldozatok számát minimum 94.000 becsülik, de valószínűbb,hogy ennél jóval több ember vesztette életét. 1992. januárjában a szerbek kikiáltották a Boszniai Szerb Köztársaságot, mivel nem akartak elszakadni az akkor már felbomlóban lévő Jugoszláviától. Az újonnan létrehozott köztársaság Jugoszlávia részének tekintette magát. Szlovénia, Horvátország és Macedónia ekkorra már kiszakadt Jugoszláviából. 1992. február 29-én és március 1-jén egy referendumot tartottak Bosznia-Hercegovina függetlenségéről az egész köztársaságban. A választók 67%-a vett részt a szavazáson – főleg boszniai horvátok és…
Olvass továbbA Sziklakórház és elfeledett sebészek
A napjainkban múzeumként müködő létesítmény az 1956-os forradalom idején is fontos szerepet töltött be, ugyanúgy mint az intézmény vezetője és annak helyettese. Mementó. A Sziklakórházat a második világháború idején kezdték el kiépíteni. A már régóta használt –kezdetben óvóhelyként- hely első kiépített épülete a „K” jelzésű riasztóközpont volt,innen üzemeltették a Várnegyed légoltalmi szirénáit. 1941 és ’43 között a kibővítést,épitést megfeszített tempóban hajtották végre,míg végül 1944.február 20-án megnyílhatott. A létesítményt költségkímélési szempontok miatt a barlangrendszerhez igazítva alakították ki : barlangteremből szoba lett, járatból folyosó. „Nagy üzemben” 1944 májusa után kezdett el működni,…
Olvass tovább