Koppány és István – A konfliktus, amely eldöntötte a magyar fejedelemség sorsát

997-et írunk. Géza fejedelem meghalt. Esztergom környékén Géza fia, Vajk készülhetett arra, hogy átvegye apja örökségét. Délnyugaton azonban egy másik Árpád-házi előkelő is igényt tartott a hatalomra. Vajk és Koppány hamarosan szembekerült egymással – a tét pedig nem volt kisebb, mint hogy ki vezesse tovább a magyar fejedelemséget. A helyzet nem előzmények nélkül alakult ki. A 10. század végére a magyar fejedelemség már egészen más helyzetben volt, mint néhány évtizeddel korábban. A nyugati hadjáratok korszaka lezárult, a magyarok pedig egyre szorosabb kapcsolatba kerültek a keresztény Európával.A 955-ös augsburgi vereség után…

Olvass tovább

131 huszár – a Lenkey-század története

1848.Május. Galícia.A levegő már hűvös, a hegyek felől hideg szél érkezik. A huszárok között azonban most másról folyik a szó. Megérkezett a hír: Magyarországon kitört a forradalom. Messze vannak otthonuktól, a császári hadsereg kötelékében szolgálnak, de most választaniuk kell: maradnak, vagy elindulnak Magyarország felé. Az út hosszú és veszélyes. Ha a hazájukért akarnak harcolni, előbb haza kell jutniuk. A huszárok nyeregbe szállnak. A történet főszereplői a 6. (Württemberg) huszárezred 2. századának magyar huszárjai voltak. Parancsnokuk Lenkey János kapitány volt, a hazatérésben pedig Fiáth Pompejus főhadnagy és Harsányi Bálint őrmester is…

Olvass tovább

1914.Július 28.- Egy távirat, mely lángba borította a világot

Egyetlen távirat, néhány hivatalos mondat és egy döntés, amely alapjaiban befolyásolta a világ történelmét. 1914. július 28-án az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, és ezzel a júniusi válság végzetesen új szakaszba lépett. A diplomáciai megoldás lehetősége beszűkült, néhány héten belül pedig egy olyan háború bontakozott ki, amely egész Európát, majd később a világ jelentős részét magával sodorta. Az első világháború kitöréséhez vezető út azonban jóval korábban kezdődött… Európa puskaporos hordója A 20. század elején a Balkánt gyakran nevezték Európa „puskaporos hordójának”. A térségben egymással versengő nemzeti törekvések, nagyhatalmi érdekek és…

Olvass tovább

Amikor a Szent Jobb ismét hazatért – egy ereklye útja a háború viharán át

1945 tavaszán már minden összeomlóban volt. A front közeledett, Budapest romokban hevert, és úgy tűnt, hogy Magyarország legfontosabb történelmi ereklyéi is elveszhetnek. A Szent Jobb azonban túlélte a háború pusztítását, és néhány hónappal később ismét magyar földre került. Háború árnyékában A második világháború utolsó hónapjaiban Magyarország hadszíntérré vált. Budapest ostroma hónapokig tartott, számos település súlyos károkat szenvedett, az állami intézmények működése pedig szinte teljesen megbénult. A háború nemcsak emberéleteket követelt, hanem veszélybe sodorta az ország történelmi örökségét is.A Szent Jobb – Szent István király mumifikálódott jobb keze – ekkor már…

Olvass tovább

1919.október 5.: amikor a múzeum sorsa a kapuban dőlt el

1919.október 5., Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum. – Teherautók gördültek az épület elé, melyről román katonák szálltak le. A múzeum bejárata felé indultak, azzal a határozott céllal, hogy jóvátétel címén erdélyi eredetűnek tartott műtárgyakat szállítsanak el. A háború utáni zűrzavarban az ilyen jelenet önmagában még nem számított szokatlannak: az országot hónapok óta hagyták el különféle javak és berendezések. Ezúttal azonban minden a kapunál dőlt el. Budapest a megszállás alatt 1919 nyarán, a Tanácsköztársaság bukását követően román csapatok vonultak be Budapestre. A megszállás hónapjai alatt az ország politikailag és gazdaságilag is instabil…

Olvass tovább

1771.Július 21.- A Szent Jobb budai hazatérése

1771 nyara, Buda. – A hírek szerint Bécs felől rövidesen megérkezik a Szent Jobb, amely hosszú évszázadokon át tartó vándorlás után ismét Magyarországra kerül. A kijelölt útvonalakat előkészítették, a templomok pedig ünnepi rendben készültek a fogadásra. A magyar államiság egyik jelképe A Szent Jobb a középkortól kezdve a magyar államiság kiemelt szimbólumává vált. Az államalapítás emlékéhez és a keresztény királyság folytonosságához kapcsolták, ezért tisztelete nemcsak vallási, hanem politikai jelentőséget is hordozott. Az ereklye azonban nem maradt végig egy helyen. A középkor és a kora újkor viszontagságai során többször is elkerült…

Olvass tovább

1921.december 14–16. – A népszavazás, amely megváltoztatta Sopron sorsát

Amikor 1921 decemberében Sopron és környékének lakói az urnák elé járultak, nem csupán egy város sorsáról döntöttek. A tét az volt, hogy a nyugat-magyarországi település Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e a trianoni békeszerződést követő bizonytalan időszakban. A népszavazás eredménye történelmi jelentőségű lett: Sopron magyar maradt, és kiérdemelte a „Civitas Fidelissima”, vagyis a „Leghűségesebb Város” címet. A trianoni döntés árnyékában Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés gyökeresen átrajzolta Közép-Európa térképét. Magyarország elveszítette területének jelentős részét, és Nyugat-Magyarország nagy részét is Ausztriának ítélték. Az így létrejövő új osztrák tartomány, Burgenland része lett volna…

Olvass tovább

1707.május 31. – egy sorsdöntő országgyűlés kezdete

1707 tavaszán Ónod mellett gyűltek össze a magyar rendek, hogy a szabadságharc jövőjéről és az ország sorsáról döntsenek. A több éve tartó háború ekkorra már jelentős terheket rótt az országra, miközben a kuruc állam működtetése és a katonai helyzet fenntartása egyre nehezebbnek bizonyult. Kik voltak a „rendek”? A rendi országgyűlés résztvevőit a magyar társadalom jogilag elkülönülő csoportjai, az úgynevezett rendek alkották. Ide tartoztak a főnemesek és köznemesek, a katolikus és protestáns egyház magasabb rangú képviselői, valamint bizonyos szabad királyi városok követei is.A döntéshozatalban a nemesség játszotta a központi szerepet, mivel…

Olvass tovább

1849. május 21.: amikor Buda ismét magyar kézre került

1849.május 21-én a Görgei Artúr vezette magyar honvédsereg 17 napos ostrom után visszafoglalta a budai Várat a császári erőktől. A hadművelet a szabadságharc egyik legsikeresebb katonai akciója volt, amely komoly előkészítés és intenzív harcok után ért véget. A budai vár szerepe az eseményekben A 19. század közepén a budai Vár a térség egyik legerősebben kiépített erődítménye volt. Katonai támaszpontként és közigazgatási központként is működött, így stratégiai jelentősége kiemelkedő volt a Duna menti hadműveletek szempontjából. 1849 elején elvesztése komoly hátrányt jelentett a magyar honvédség számára, ezért visszafoglalása a hadvezetés egyik legfontosabb…

Olvass tovább

A sobibori felkelés – bátor ellenállás a Holokauszt idején

Ma már ismertek a náci Németország rémtettei, melyek során módszeresen elakarták tüntetni az olyan embereket, akik nem úgy gondolkoztak és nem olyanok voltak, mint ők. A legtöbb áldozata ennek a törekvésnek a zsidó emberek közül kerültek ki. Számos koncentrációs táborról rendelkezünk ismeretanyagról, ám ez alól van egy kivétel. A sobibori haláltábor. A tábor létrejötte és célja Az 1942 májusától 1943 végéig működtetett megsemmisítő tábort eredetileg SS-Sonderkommando Sobibor névre „keresztelték el”, mely Sobibor településtől nem oly messze volt.Ez a tábor nem abból a célból jött létre, hogy kényszermunkát végeztessenek az ott…

Olvass tovább