MúltIdéző

1707 tavaszán Ónod mellett gyűltek össze a magyar rendek, hogy a szabadságharc jövőjéről és az ország sorsáról döntsenek. A több éve tartó háború ekkorra már jelentős terheket rótt az országra, miközben a kuruc állam működtetése és a katonai helyzet fenntartása egyre nehezebbnek bizonyult. Kik voltak a „rendek”? A rendi országgyűlés résztvevőit a magyar társadalom jogilag elkülönülő csoportjai, az úgynevezett rendek alkották. Ide tartoztak a főnemesek és köznemesek, a katolikus és protestáns egyház magasabb rangú képviselői, valamint bizonyos szabad királyi városok követei is.A döntéshozatalban a nemesség játszotta a központi szerepet, mivel…

1849.május 21-én a Görgei Artúr vezette magyar honvédsereg 17 napos ostrom után visszafoglalta a budai Várat a császári erőktől. A hadművelet a szabadságharc egyik legsikeresebb katonai akciója volt, amely komoly előkészítés és intenzív harcok után ért véget. A budai vár szerepe az eseményekben A 19. század közepén a budai Vár a térség egyik legerősebben kiépített erődítménye volt. Katonai támaszpontként és közigazgatási központként is működött, így stratégiai jelentősége kiemelkedő volt a Duna menti hadműveletek szempontjából. 1849 elején elvesztése komoly hátrányt jelentett a magyar honvédség számára, ezért visszafoglalása a hadvezetés egyik legfontosabb…

Ma már ismertek a náci Németország rémtettei, melyek során módszeresen elakarták tüntetni az olyan embereket, akik nem úgy gondolkoztak és nem olyanok voltak, mint ők. A legtöbb áldozata ennek a törekvésnek a zsidó emberek közül kerültek ki. Számos koncentrációs táborról rendelkezünk ismeretanyagról, ám ez alól van egy kivétel. A sobibori haláltábor. A tábor létrejötte és célja Az 1942 májusától 1943 végéig működtetett megsemmisítő tábort eredetileg SS-Sonderkommando Sobibor névre „keresztelték el”, mely Sobibor településtől nem oly messze volt.Ez a tábor nem abból a célból jött létre, hogy kényszermunkát végeztessenek az ott…

1945. május 8-án hivatalosan véget ért a második világháború Európában. A náci Németország feltétel nélküli kapitulációja egy egész korszakot zárt le, és egyben elindította a kontinens lassú, fájdalmas újjáépülését. A „Victory in Europe Day” a nyugati világban a béke kezdeteként él az emlékezetben, miközben keletebbre május 9. vált a győzelem napjává. A végjáték: egy birodalom összeomlása 1945 tavaszára a második világháború Európában már egyértelműen a tengelyhatalmak veresége felé haladt. A Harmadik Birodalom katonailag és politikailag is összeomlóban volt, miközben a szövetséges csapatok nyugatról, a szovjet hadsereg pedig keletről nyomult előre.…

Hol fizetett Rejtő Jenő papírfecnikkel, és melyik pesti tükör mögött hallgatóztak titkosügynökök? Forradalmak, szerelmek és világirodalmi remekművek születtek a márványasztalok mellett. Cikkünk rendhagyó időutazásra hív: eredjünk a városi legendák nyomába, és fedezzük fel azokat a kávéházakat, amelyek sorsdöntő szerepet játszottak Budapest történetében. Forradalom a biliárdasztal mellett – Petőfi és a Pilvax ifjai A Pilvaxban nemcsak a szabadság szele fújt, hanem a fiatalos dac is. Képzeljük el Petőfit, amint támaszkodik a biliárddákóra, miközben fejben már a Nemzeti dal sorait formálja. Ez a hely volt a márciusi ifjak titkos találkozóhelye – „egyfajta…

A budaörsi csata első pillantásra talán csak egy rövid epizód a magyar történelem sűrű lapjain. Valójában egy sorsfordító nap története. Ekkor dőlt el: visszatérhet-e a trónra IV. Károly. 1921 őszén Magyarország még mindig az első világháború és a trianoni békeszerződés utáni sokk állapotában volt. Az ország formálisan királyság maradt, de király nélkül – a hatalmat Horthy Miklós gyakorolta kormányzóként. Ebbe a politikai vákuumba érkezett vissza IV. Károly, aki másodszor próbálta meg visszaszerezni a trónt. A király hívei – legitimisták, tisztek és civilek – fegyveresen is készek voltak fellépni mellette. Az…

Magyarország nagyban hozzájárult ahhoz,hogy a német kettéosztottság,és ezáltal kelet- és nyugat Európa megosztottsága megszűnjön. Tette mindezt a Páneurópai piknik megrendezésével,majd a szeptember 11-i határnyitással. Cikkünkből megismerhetőek ezen folyamatok és hazánk ebben betöltött szerepe. Piuszpusztán(közizgazgatásilag Fertőrákoshoz tartozik) megrendezett piknik fontos előzménye volt az ún. Berlini-fal (vasfüggöny) összeomlásához. Magyarország és Ausztria beleegyezésével megnyitották a Szentmargitbánya (Sankt Margarethen im Burgenland) és Piuszpuszta közötti határátkelőhelyet, három órányi időtartamra. Ettől a helytől 4 kilométerre már ezt megelőzően, 1989. június 27-én az akkori osztrák külügyminiszter Alois Mock és magyar kollégája Horn Gyula közösen vágták el a…

A csupán vallási és etnikai okokból kitört összetűzésben résztvevő nációk mindegyike hallatlan kegyetlenkedéseket követett el. Az áldozatok számát minimum 94.000 becsülik, de valószínűbb,hogy ennél jóval több ember vesztette életét. 1992. januárjában a szerbek kikiáltották a Boszniai Szerb Köztársaságot, mivel nem akartak elszakadni az akkor már felbomlóban lévő Jugoszláviától. Az újonnan létrehozott köztársaság Jugoszlávia részének tekintette magát. Szlovénia, Horvátország és Macedónia ekkorra már kiszakadt Jugoszláviából. 1992. február 29-én és március 1-jén egy referendumot tartottak Bosznia-Hercegovina függetlenségéről az egész köztársaságban. A választók 67%-a vett részt a szavazáson – főleg boszniai horvátok és…

A napjainkban múzeumként müködő létesítmény az 1956-os forradalom idején is fontos szerepet töltött be, ugyanúgy mint az intézmény vezetője és annak helyettese. Mementó. A Sziklakórházat a második világháború idején kezdték el kiépíteni. A már régóta használt –kezdetben óvóhelyként- hely első kiépített épülete a „K” jelzésű riasztóközpont volt,innen üzemeltették a Várnegyed légoltalmi szirénáit. 1941 és ’43 között a kibővítést,épitést megfeszített tempóban hajtották végre,míg végül 1944.február 20-án megnyílhatott. A létesítményt költségkímélési szempontok miatt a barlangrendszerhez igazítva alakították ki : barlangteremből szoba lett, járatból folyosó. „Nagy üzemben” 1944 májusa után kezdett el működni,…