A Népliget déli részén van egy terület, amely mellett sokan úgy sétálnak el, hogy észre sem veszik. Nem különül el látványosan a park többi részétől, nincs harsány bejárata vagy feltűnő látványossága. A fák között mégis furcsa részletek tűnnek fel: egy magányos emlékkő, különös formájú szoborelemek, szabálytalanul emelkedő terep vagy olyan parkstruktúra, amely mintha tudatosabban lenne szervezve annál, mint amit első pillantásra gondolnánk. 2/7 Ez a Centenáriumi Park. Egy hely, amelyet Budapest századik születésnapjára hoztak létre, és amely egykor jóval könnyebben „olvasható” volt, mint ma. Budapest századik születésnapja 1873-ban egyesült Pest,…
Olvass továbbKépgaléria
Nádasdy-kastély – A Tudor-stílus magyar gyöngyszeme
A Fejér megyei Nádasdladányban álló Nádasdy-kastély Magyarország egyik legkülönlegesebb kastélya, amely az angol Tudor-stílus romantikáját ötvözi a magyar főúri világ eleganciájával. A 19. században született épület ma is különleges hangulatával és gazdag történetével vonzza a látogatókat. Angol mintára épült főúri álom A kastélyt Nádasdy Ferenc gróf építtette a 19. század második felében, egy olyan korszakban, amikor a magyar arisztokrácia egy része az európai, különösen az angol mintákat tekintette példaképnek. A gróf egy modern, mégis történelmi hangulatot idéző rezidenciát szeretett volna létrehozni, amely egyszerre reprezentálja a család rangját és kulturális nyitottságát.…
Olvass továbbA bauxit világában – emberi történetek nyomában
A Vértesben megbúvó gánti Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és a hozzá kapcsolódó földtani park egy letűnt ipari korszak nyomait őrzi. A hajdani külszíni fejtések különös, vöröses színű tája, a bányászat emlékei és a kiállított tárgyak együtt rajzolják ki azt a világot, amelyben Gánt a magyar bauxitbányászat egyik meghatározó központja volt. Egy ipari központ születése Gánt története a 20. században fordult nagyot, amikor a környéken jelentős bauxitlelőhelyeket tártak fel. Az addig csendes, mezőgazdasági jellegű település rövid idő alatt ipari jelentőségű bányászfaluvá vált. A bauxit – az alumíniumgyártás alapanyaga – stratégiai nyersanyag…
Olvass továbbMagyarország rejtett tengerszemei: ahol a bányákból tavak lettek
Magyarország nem az alpesi tavak országa, mégis több olyan különleges vízfelületet rejt, amely első pillantásra természetes tengerszemnek tűnik. Valójában ezek a tavak elhagyott bányák és kőfejtők helyén alakultak ki, ahol az évtizedek során a víz lassan visszahódította a tájat. Közülük az egyik leglátványosabb az apci bányató, a másik pedig a Zemplén ikonikus Megyer-hegyi Tengerszeme – két hely, ahol az ipari múltból ma már lenyűgöző természeti látvány lett. Amikor a bányákból tavak lesznek A „bányatengerszemek” kialakulása egyszerű, mégis látványos folyamat. A kitermelés után visszamaradt mélyedésekbe csapadék- és talajvíz szivárog, és idővel…
Olvass továbbEgy darabka Afrika a Balaton partján
Egy út menti tábla, néhány fa mögött megbúvó épület, és senki sem sejti, hogy odabent egy másik kontinens világa várja a látogatót. A Balaton nyugati kapujában, Balatonedericsen pontosan ilyen különleges hely rejtőzik: a Dr. Nagy Endre Afrika Múzeum. Egy magyar orvos, aki Afrikába ment – és történelemmel tért vissza A múzeum alapítója, Dr. Nagy Endre orvosként dolgozott Afrikában, elsősorban Tanzániában. Éveket töltött a kontinensen, ahol nemcsak gyógyított, hanem megismerte a helyi kultúrákat, embereket, szokásokat és a vadon világát is. Hazatérve mindezt nem akarta megtartani magának – ezért hozta létre ezt…
Olvass továbbFüvészkert – a növények világa Budapesten
Az 1771-ben Winterl Jakab által alapított botanikus kertben számos ritka és érdekes növény tekinthető meg. Az alapítás és a kezdeti évek Az 1771-ben Winterl Jakab által alapított botanikus kertben számos ritka és érdekes növény tekinthető meg. Eme botanikus kert már a kezdetektől fogva célul tűzte ki a hazai az orvos – és gyógyszerészképzés segítése mellett a hazai flóra kutatását. Kitaibel Pál és a magyar növénytan fejlődése Winterl Jakab halála után méltán híres utóda vette át a kert irányítását. Kitaibel Pál Közel 150 növényfaj első tudományos leírója. A Kárpát-medencét bejáró, 20…
Olvass tovább