Pápa – Ahol kastély, költő és történelem találkozik6 perc olvasási idő

Barokk homlokzatok, régi polgárházak, emlékművek és terebélyes fák… Ezek adják meg Pápa hangulatát. Az Esterházy-kastély termei, Petőfi pápai éveinek emlékei és a város múltját őrző alkotások mellett a Várkert árnyas sétányai is megérnek egy kitérőt.

Az Esterházy-kastély és a barokk belváros

A belváros képéhez szorosan hozzátartozik a barokk építészet. A színes homlokzatok és a régi polgárházak között az Esterházy-kastély hamar magára vonja a tekintetet. A kastély felé közeledve a főtér épületei között egyre inkább kirajzolódik a rezidencia hosszú homlokzata. Az épület mai formájának kialakítása a 18. században kezdődött, amikor Esterházy Ferenc a korábbi vár helyén új kastély építésébe fogott.

A munkálatokat Franz Anton Pilgram tervei alapján kezdték meg, majd Fellner Jakab és Grossmann József folytatta az építkezést. A kastély 1784-re készült el. A belső terekben a főúri élet emlékei elevenednek meg.

Az Ősök csarnoka, a Nádor-terem és a korabeli bútorok az Esterházy család egykori világát idézik. Tárlatvezetésen a kastély történetével és egykori lakóinak életével is megismerkedhetünk.



Petőfi pápai diákévei

A Várkert után a Petőfi-házhoz érünk, amely a költő diákéveinek állít emléket.
Petőfi Sándor 1841 és 1842 között tanult a városban. A református kollégium diákjaként került kapcsolatba Jókai Mórral és Orlai Petrich Somával.

Ebben az időszakban kezdte használni a Petőfi nevet. Első nyomtatásban megjelent verse, a Borozó, 1842-ben még Petrovics Sándor néven jelent meg az Athenaeum folyóiratban.

A Petőfi utca 11. szám alatti ház falán 1873 óta emléktábla őrzi a költő pápai tartózkodásának emlékét. A felirat szerint Petőfi 1841 októberétől 1842 augusztusáig lakott az épületben.

A háborúk emlékezete

A háborúk emlékét több helyszínen is őrzik, felidézve a város történelmének fájdalmas fejezeteit. A Március 15. téren, a Református Kollégium épületében található a második világháború áldozatainak emléket állító alkotás, Szervátiusz Tibor Fekete Madonna című műve.

Az 1997-ben felállított emlékmű két faragott kopjafa között elhelyezett bronzszoborból áll. A gyászoló nőalak a veszteség és az emlékezés jelképe, a közelében elhelyezett márványtáblák pedig az áldozatok nevét őrzik. Az alkotás nem közterületen, hanem a kollégium lépcsőházában található.

Az Esterházy és a Szent István utca kereszteződésénél szintén található egy második világháborús emlékhely.

A Pápai hősök és áldozatok emlékére című alkotás 1998-ban készült, és a háborúban életüket vesztett embereknek állít emléket.
Ezek az emlékhelyek olyan történelmi fejezeteket idéznek fel, amelyek a családok és a helyi közösség életét is megváltoztatták. A régi épületek és kulturális emlékek mellett ezek is hozzátartoznak ahhoz, ahogyan ma megismerhetjük a várost.

Pihenő a Várkertben

Pápa utcái, régi épületei és emlékhelyei sokféle történetet őriznek. A Várkert öreg fái alatt sétálva pedig lassan összeér a múlt és a jelen: a város története nemcsak a falakban és az emlékművekben él tovább, hanem azokban a helyekben is, amelyek ma is a mindennapok részei.



(Kiemelt kép és fotók: Erki Ádám)

Ajánljuk még...