A horvátországi Čakovecen, azaz Csáktornyán járva nehéz úgy felfedezni a várost, hogy ne kerüljön szóba a Zrínyi család. Nevük összeforrt a településsel, hiszen több generáción át birtokolták a várost és annak várát. Történetük azonban csak az egyik része Csáktornya múltjának. A Zrínyiek kora mellett egy későbbi, polgárosodó korszak emlékei és a mai kulturális élet is szorosan hozzátartoznak a város képéhez.
Zrínyiek előtt
A település nevének eredetét a Csák nemzetséghez kötik. A hozzá kapcsolódó Csák-torony neve idővel a település nevében is fennmaradt, ebből alakult ki a Csáktornya elnevezés.
A korai erődítmény az idők során többször átalakult, miközben a körülötte kialakuló település is egyre jelentősebbé vált. Fekvése miatt fontos helyet foglalt el a Međimurje (Muraköz) területén, a Mura és a Dráva közötti térségben. A vár birtokosai időről időre változtak, maga az erődítmény pedig újabb épületekkel és védművekkel bővült.
1328-ban említik először írásos forrásban, a következő évszázadokban pedig tovább nőtt a jelentősége. A vár és a település története 1546-ban vett új fordulatot, amikor a Zrínyi család birtokába került. Ezzel a város történetének egyik legismertebb fejezete kezdődött.
Zrínyiek korában
A Zrínyi család számára a terület nem csupán egy birtok volt. Tovább erősítették és fejlesztették a várat, amely idővel egyik legfontosabb birtokközpontjukká vált. Jelenlétük a település fejlődésére is hatással volt: 1579-ben Zrínyi György (Juraj IV. Zrinski), a család akkori birtokosa kiváltságokat adott az itt lakóknak, amelyek a város későbbi fejlődésében is fontos szerepet játszottak.
A család tagjai közül Zrínyi Miklós neve csenghet a legismerősebben. Az 1508-ban született főúr és hadvezér a városhoz is szorosan kötődött, nevét azonban leginkább az 1566-os szigetvári ostrom tette ismertté. Szigetvár kapitányaként a túlerővel szembeni hősies helytállásával írta be magát a történelembe.
{Zrínyi Miklós életéről és a szigetvári ostromról korábbi cikkeinkben írtunk részletesebben.}
A Zrínyiek idején a település nemcsak katonai központként működött. A várban és környezetében pezsgő szellemi élet alakult ki, miközben a család a térség politikai és kulturális életében is fontos szerepet töltött be. Ez az időszak hagyta a legerősebb nyomot a város történetében, emlékei pedig ma is ott vannak az utcákon és a vár környezetében.
Napjainkig
A Zrínyi család kora után új szakasz kezdődött. A vár elveszítette korábbi katonai jelentőségét, a település fejlődését pedig egyre inkább a kereskedelem és a polgárosodás határozta meg. A 19. században látványos fejlődés indult meg, 1848-ban pedig szabad királyi városi rangot kapott.
A változásokhoz a vasút megjelenése is hozzájárult. 1860-ban megnyílt a vasútvonal, amely új kapcsolatokat teremtett a környező településekkel, és a kereskedelemnek is lendületet adott. A századfordulóra már egy egyre inkább polgári arculatú város képe rajzolódott ki.
Ennek az időszaknak ma is látható emlékei vannak a belvárosban. Az 1903-ban megnyílt Kereskedőkaszinó (Trgovački kasino), valamint az 1913-ban budapesti mintára kialakított városi kávéház azt a korszakot idézi, amikor a társadalmi és gazdasági élet már messze túlnőtt a vár falain.
A régebbi épületek ma együtt élnek a későbbi korok építészetével és a modern városi élettel. Csáktornya ma a Muraköz központja, kulturális intézményekkel, múzeumokkal és rendezvényekkel. A Zrínyi-vár pedig továbbra is a város egyik legfontosabb helyszíne, immár történelmi és kulturális központként.
Barangolás a városban
A Zrínyi-vártól indulva könnyű felfedezni a belvárost. A várat övező park után hamar elérjük a város központját, ahol a történelmi épületek között már egészen más arcát mutatja a település. A Köztársaság tér (Trg Republike) környéke ma is a városi élet egyik központja, üzletekkel, vendéglátóhelyekkel és a mindennapi forgalommal.
A belváros egyik fontos épülete a ferences templom és kolostor. A ferencesek 1659-ben telepedtek meg, a ma látható barokk templom pedig 1707 és 1728 között épült. Innen továbbhaladva több régi polgári épület is feltűnik, amelyek már a 19. század és a századforduló városát idézik.
A városnézésből a Kereskedőkaszinó sem maradhat ki. Az 1903-ban megnyitott épület a helyi kereskedők társadalmi életének adott helyet, később pedig a város kulturális történetének is részévé vált. A közelben álló egykori városi kávéház szintén ezt a korszakot idézi: 1913-ban budapesti mintára alakították ki.
A kulturális életnek ma is több fontos helyszíne van. A kulturális központ rendezvényei, a könyvtár és a múzeumok mellett a Zrínyi-várban működő Međimurjei Múzeum is segít megérteni, hogyan változott a város és vele együtt a Muraköz az évszázadok során.
A barangolás végén érdemes visszatérni a vár környékére. Innen különösen jól érzékelhető, mennyire közel kerültek egymáshoz a különböző korszakok emlékei: a Zrínyiek vára, a park, a régi belvárosi épületek és a mai városi élet.
Csáktornya nemcsak a Zrínyiek miatt érdemel figyelmet. Éppen az teszi érdekessé, hogy történelmének különböző korszakai ma is egymás mellett vannak jelen, és a múlt nem különálló emlékként, hanem a város mindennapi életének részeként bukkan fel.
(Kiemelt kép és fotók: Erki Ádám)
