Életét szinte végigkísérte az oszmán terjeszkedés elleni küzdelem. Katonaként, főúri birtokosként és politikusként is jelentős szerepet töltött be a Magyar Királyság délnyugati területeinek védelmében. I. Ferdinánd szolgálatában fokozatosan vált a végvári harcok egyik meghatározó alakjává. Pályája végén Szigetvár kapitányaként került szembe a kor egyik legnagyobb hadseregével. 1566-ban katonái élén vállalta a végső harcot, hősies tettével pedig beírta magát a történelemkönyvekbe. Gyermekkora Zrínyi Miklós 1508 körül született. A nagy múltú, horvát származású Šubić (Subics) nemzetségből származott, amely a középkori Horvát Királyság egyik legbefolyásosabb főnemesi családja volt. A família ekkor már jelentős…
Olvass továbbKultúrMozaik
IV. (Kun) László – Király a széthúzás korában
A 13. század végére a Magyar Királyság politikai viszonyai alaposan megváltoztak. A nagybirtokos főurak egyre nagyobb hatalomra tettek szert, a királyi akarat érvényesítése mind nehezebbé vált, miközben a kunok helyzete és az egyházzal kialakult konfliktusok is újabb feszültségeket okoztak. Ebbe a helyzetbe került IV. László, akit apja, V. István 1272-ben bekövetkezett halála után, mindössze tízévesen koronáztak magyar királlyá. Gyermekkirály a főurak között László már gyermekkorában megtapasztalta, milyen kiszolgáltatott helyzetet jelent a királyi családon belüli hatalmi küzdelem. Nagyapja, IV. Béla és apja, V. István között az 1260-as években súlyos konfliktus alakult…
Olvass továbbAlsáni Bálint – A torinói béke magyar tárgyalója
Alsáni Bálint a 14. század második felének egyik nagy befolyású magyar főpapja volt. Pécs püspökeként a királyi udvarban is fontos szerepet kapott: több alkalommal járt Itáliában a király megbízásából. 1381-ben a Magyar Királyságot képviselte a Velencével folytatott háborút lezáró torinói béketárgyalásokon. Néhány évvel később bíborossá nevezték ki, miközben továbbra is a pécsi egyházmegye élén állt. Alsántól Bolognáig Alsáni Bálint 1330 körül született Alsán. Gyermekkoráról és családjáról kevés adat maradt fenn. Tanulmányait Bolognában folytatta, ahol egyházjogot tanult. Hazatérése után gyorsan emelkedett az egyházi ranglétrán. 1352-ben már veszprémi kanonok, egy évvel később…
Olvass továbbSemmelweis Ignác – Az anyák megmentője
1847, Bécs. Egy néhány napja szült édesanya hirtelen belázasodik. Állapota gyorsan romlani kezd, az orvosok pedig hiába próbálnak segíteni rajta. Néhány nappal később a nő meghal. Akkoriban ez korántsem számított szokatlan jelenségnek. A tragédiák mögött azonban olyan összefüggés húzódott, amelyre egy fiatal magyar orvos, Semmelweis Ignác jött rá. Felismerése később alapjaiban változtatta meg a fertőzések megelőzéséről alkotott gondolkodást. Egy budai fiúból orvos Semmelweis Ignác Fülöp 1818. július 1-jén született Budán, a Tabánban. Édesapja, Semmelweis József jómódú fűszer- és gyarmatáru-kereskedő volt, édesanyja Müller Terézia. A család a budai polgárság tehetősebb rétegéhez…
Olvass továbbSavanyú Jóska – Az utolsó híres magyar betyár
Savanyú Jóska a magyar betyárvilág egyik legismertebb alakja. A Bakony és a Balaton-felvidék hírhedt útonállója hosszú éveken át tartotta rettegésben a vidéket, miközben már életében legendává vált. Egyesek kegyetlen bűnözőként, mások a szegények pártfogójaként emlegették, de az biztos, hogy története szorosan összefonódott a 19. századi magyar vidék társadalmi világával. A pásztoréletből a betyárvilágba Savanyú József 1841-ben született Izsákfán. Apja juhász volt, így ő is korán a pásztorélet világába került. Gyermekkora nem a tanulásról szólt, inkább a fizikai munkáról és a vidéki élet nehézségeiről. A korabeli társadalmi viszonyok, a szegénység és…
Olvass továbbA színház szerepe a kultúrában – Interjú Fogarassy Andrással, a Pesti Művész Színház igazgatójával
Fogarassy András interjúnkban kifejti, hogy a színház ma is meghatározó szerepet tölt be a kultúrában és a közösségek életében. A Pesti Művész Színház igazgatója a fiatalok kulturális nevelésének fontosságáról, a színház társadalomformáló erejéről és a kulturális értékek megőrzésének felelősségéről is megosztotta gondolatait. KultPress77: – Mi volt az a pillanat vagy élmény az életében, amikor eldöntötte, hogy a színház lesz az útja? Fogarassy András: – 1984-ben jelentkeztem a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, majd amikor 1986-ban felvettek, végleg megerősödött bennem az elhatározás, hogy a színház lesz az életem hivatása. KultPress77: – Mit…
Olvass továbbMiért szólnak délben a harangok?
Dél van. Sokan éppen ebédhez készülődnek, mások munkájuk közben tartanak egy rövid szünetet. Ebben a pillanatban azonban országszerte ugyanaz a hang csendül fel: megszólal a déli harangszó. Egy megszokott dallam, amely generációk óta kíséri mindennapjainkat. De vajon honnan ered ez a több mint ötszáz éves hagyomány, és milyen történelmi esemény emlékét őrzi a harangok hangja? A déli harangszó eredete A déli harangszó ma már a magyar mindennapok egyik legismertebb hagyománya. Sokak számára a nap természetes része, egy megszokott hang, amely településeink utcáin és terein minden délben felcsendül. Eredete azonban egy…
Olvass továbbLieb Ferenc – a rokokó festészet rejtőzködő mestere
Vannak festőművészek, akiket évszázadok múltán is megemlít a művészettörténet, míg mások kevésbé ismertek, annak ellenére, hogy jelentős életművet hagytak hátra. Ilyen Lieb Ferenc is, akinek alkotásai a magyarországi rokokó festészet értékes emlékei közé tartoznak. Mi is az a rokokó? A rokokó a 18. század egyik meghatározó művészeti irányzata volt, amely a barokk monumentalitása után könnyedebb, játékosabb és kifinomultabb formavilágot hozott. Elnevezése a francia „rocaille” szóból ered, amely kagyló- és köves díszítőmotívumokra utal. A stílus legfontosabb jellemzői a finom vonalvezetés, a világos színek, a természetesség, az elegancia és a részletek gazdag…
Olvass továbbVasvári Pál – a márciusi ifjak szónoka
Ha szóba kerül az 1848-as forradalom, a legtöbben először Petőfi Sándorra vagy Jókai Mórra gondolnak. Pedig a márciusi ifjak között ott volt egy fiatal bölcsész, tanár és kiváló szónok is, aki fontos szerepet vállalt a forradalom előkészítésében és az azt követő eseményekben. Vasvári Pál beszédeivel és szervezőmunkájával segítette a fiatal értelmiségieket, valamint hozzájárult a forradalom eszméinek terjesztéséhez. Egy fiatal tanárból lett forradalmár Vasvári Pál – eredeti nevén Fejér Pál – 1826. július 14-én született Bűdön, mely később Tiszavasvári része lett. Tanulmányait Nagykárolyban kezdte, majd a pesti egyetemen bölcsészetet és történelmet…
Olvass továbbSzondy György- Aki végsőkig védte Drégelyt
Szondy György neve és tettei az 1552.július 9-i drégelyi ostrommal forrtak össze, ahol a kapitány 146 emberével védte az elavult sziklavárat Hadim Ali budai pasa 10.000 fős seregével szemben. Gyermekkora és származása Szondy György nem született arisztokrata családba, származásáról kevés korabeli dokumentum maradt fenn. Polgári vagy kisnemesi közegből származott, és saját ereje, valamint fizikai és szellemi adottságai révén indult el a társadalmi ranglétrán. Gyermekkorától kezdve a katonai pálya jelentette számára az egyetlen kitörési lehetőséget. Katonai karrierjének kezdete Fiatalon a korszak egyik legbefolyásosabb alakja, Várdai Pál esztergomi érsek udvarába került. Itt…
Olvass tovább