Az 1848–49-es szabadságharc leverése után Magyarország és a Habsburg-udvar viszonya hosszú időre megromlott. Bécs központosítani akarta a birodalmat, a magyar politikai vezetés viszont nem mondott le az ország alkotmányos jogairól. Közben katonai vereségek, pénzügyi gondok és a birodalom belső feszültségei is egyre sürgetőbbé tették a változást. Az 1860-as évek közepére mindkét oldalon felmerült a kérdés: meddig tartható fenn a régi rend? A szabadságharc után Bécs irányított Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően a Habsburg Birodalom vezetése felszámolta Magyarország alkotmányos önállóságát. A megtorlás után, az úgynevezett Bach-korszak idején az országot…
Olvass továbbSzerző: KultPress77
Országos népművészeti kiállítás nyílik a Néprajzi Múzeumban
Október 29-én nyílik meg a Néprajzi Múzeumban az Élő Népművészet – XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás. Az ötévente megrendezett seregszemlére mintegy 6000 pályamű érkezett, a budapesti tárlaton nyolc régiós kiállítás válogatott anyagát mutatják be. Hagyományos mesterségek, mai tárgyak A kiállításon a népi kézművesség különböző területei jelennek meg, a hagyományos technikákkal készült munkáktól azokig a tárgyakig, amelyekben az alkotók saját elképzeléseik szerint nyúlnak vissza a régi formákhoz és motívumokhoz. A pályázatra egyéni alkotók, alkotópárosok és közösségi műhelyek jelentkeztek. A zsűri által kiválasztott munkákat nyolc régiós kiállításon mutatták be, a Néprajzi Múzeumba ezek…
Olvass továbbBrahms műveivel emlékeznek Kocsis Zoltánra
A tíz éve elhunyt Kocsis Zoltán emlékére ad koncertet november 6-án a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar. A Müpában Johannes Brahms két műve, a Gyászének és a Német requiem hangzik el Vashegyi György vezényletével. Kocsis Zoltán 2016. november 6-án, 64 éves korában hunyt el. A zongoraművészként, karmesterként, zeneszerzőként és hangszerelőként is meghatározó muzsikus 1997-től két évtizeden át vezette főzeneigazgatóként a Nemzeti Filharmonikusok elődjét, az Állami Hangversenyzenekart, amelynek működését és művészi munkáját is megújította. Brahms két műve a hangversenyen Az évfordulón a zenekar és a Somos Csaba karigazgató irányításával…
Olvass továbbKazinczy Ferenc és a magyar nyelv megújítása
Ma már természetesnek vesszük, hogy magyarul beszélünk tudományról, művészetről vagy a legújabb eszmékről. A 18–19. század fordulóján azonban még kérdés volt, hogy anyanyelvünk mennyire alkalmas a korszerű ismeretek és gondolatok kifejezésére. A nyelvújítás korának írói, költői és tudósai ezen akartak változtatni. Új szavakat alkottak, régi kifejezéseket elevenítettek fel, és azon dolgoztak, hogy a magyar nyelv az irodalomban, a tudományban és a közéletben is nagyobb szerepet kapjon. A mozgalom egyik meghatározó alakja Kazinczy Ferenc volt, aki íróként, szerkesztőként, kritikusként és irodalomszervezőként is részt vett a magyar kultúra megújításában. Miért akarták megújítani…
Olvass továbbAndrea Bocelli jövőre Budapesten ad koncertet
Andrea Bocelli 2027. május 25-én lép fel a Papp László Budapest Sportarénában. Az olasz tenor a Romanza című albuma megjelenésének 30. évfordulóját ünneplő turné keretében tér vissza Magyarországra. koncerten operarészletek és az énekes ismert popdalai is elhangzanak, a produkciót magyar szimfonikus zenekar és kórus kíséri. A fellépést a Broadway Event szervező közleménye alapján az MTI jelentette be. MTI/KultPress77 Harmincéves a Romanza Az eredetileg 1997-ben nemzetközi piacra került Romanza Andrea Bocelli egyik legsikeresebb albuma: világszerte 20 millió példányban kelt el. A lemez jubileumi kiadása 2026 szeptemberében jelent meg, rajta a Con…
Olvass továbbMúzeum+: Női művészek és különleges tárlatvezetések a Nemzeti Galériában
Tárlatvezetések, kerekasztal-beszélgetés, zenés irodalmi előadás és kreatív workshop is szerepel a Magyar Nemzeti Galéria november 4-i Múzeum+ programjában. Az este középpontjában a 20. század első felének magyar képzőművésznőit bemutató kiállítás, valamint Antoni Tàpies grafikai életműve áll. Női alkotók a középpontban Az Elhivatottak – Magyar képzőművésznők a 20. század első felében című kiállításhoz több tárlatvezetés és kerekasztal-beszélgetés kapcsolódik. Kopócsy Anna kurátor a női művészek szakmai elismerésért folytatott küzdelméről beszél, Koniorczyk Borbála a századelő testkultúráját és mozgásművészetét mutatja be, Drienyovszki Zsófia pedig a női tekintet, az önreflexió és a családi kapcsolatok ábrázolását…
Olvass továbbFazekas Mihály klasszikusa a Kolibriben
Az igazságtalanul megvert fiú és a hatalmával visszaélő földesúr története generációk óta része a magyar irodalomnak. Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művét október 14-én mutatta be a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház. Pataki András rendezése a vásári színjátszás hagyományaira építve, zenével, mozgással és játékos színházi megoldásokkal dolgozza fel a klasszikus történetet. Ismerős történet Matyi és Döbrögi konfliktusa egyszerűnek tűnik: a földesúr igazságtalanul megbünteti a fiút, aki elhatározza, hogy háromszorosan vesz elégtételt rajta. A történetben azonban nem csupán a bosszú a fontos. Matyi a leleményességére támaszkodva száll szembe azzal, aki társadalmi…
Olvass továbbKelemen Károly életművét mutatja be a Műcsarnok új kiállítása
Mintegy 160 alkotás látható a Műcsarnok Idézőjelek című kiállításán, amely Kelemen Károly (1948–2024) festőművész munkásságát mutatja be. A válogatás a korai konceptuális művektől és performanszoktól a radírképeken át a későbbi festészeti sorozatokig követi végig pályáját. Képeket festett, majd kiradírozta őket Kelemen a hetvenes években konceptuális művekkel és performanszokkal foglalkozott, az évtized végén pedig egyre inkább a festészet felé fordult. Radírképein ismert művészek alkotásait idézte fel, majd a festékréteg egy részét kiradírozta. Az eljárás egyik korai példája az 1977-es Beuyseurasia, amely Joseph Beuys munkásságához kapcsolódik. A technikához a 2000-es évek elején…
Olvass tovább1956 képekben – Szabadtéri fotókiállítás Budapesten
Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára készült szabadtéri fotókiállítás látható Budapesten, a Terror Háza Múzeum közelében, a Csengery utcánál. A Világtörténelmet írtunk – 1956–2026 című tárlat a forradalom napjait idézi fel, amikor a Magyarországról érkező hírek és fényképek a nemzetközi sajtóban is megjelentek. Budapest a külföldi lapok címlapján 1956 októberében külföldi fotóriporterek érkeztek a magyar fővárosba, hogy dokumentálják az eseményeket. Felvételeik olyan lapokban jelentek meg, mint a Life, a Paris Match, a Picture Post és a The New York Times. Utóbbi a forradalom heteiben tizenkilenc alkalommal közölt címlapján Magyarországgal kapcsolatos anyagot.…
Olvass továbbJózsef története öt órában – Bemutató Tatabányán
Thomas Mann regényét állította színpadra Fábián Péter a Jászai Mari Színházban. A húsz színészt felvonultató előadásban ötvenhat szerep kel életre, a közel ötórás produkció pedig a színház 2026/2027-es évadának legnagyobb vállalása. Október 17-én mutatta be a tatabányai Jászai Mari Színház Thomas Mann József és testvérei című művének színpadi adaptációját. Fábián Péter rendezése a bibliai történeten keresztül az identitás, a hit, a hatalom és a megbocsátás kérdéseit járja körül. Gáspár Ildikó szövegkönyve alapján ez a rendező első munkája a tatabányai színházban. A kútból a fáraó udvaráig Jákob fia, József kiváltságos helyzete…
Olvass tovább