Magyarország nem az alpesi tavak országa, mégis több olyan különleges vízfelületet rejt, amely első pillantásra természetes tengerszemnek tűnik. Valójában ezek a tavak elhagyott bányák és kőfejtők helyén alakultak ki, ahol az évtizedek során a víz lassan visszahódította a tájat. Közülük az egyik leglátványosabb az apci bányató, a másik pedig a Zemplén ikonikus Megyer-hegyi Tengerszeme – két hely, ahol az ipari múltból ma már lenyűgöző természeti látvány lett.
Amikor a bányákból tavak lesznek
A „bányatengerszemek” kialakulása egyszerű, mégis látványos folyamat. A kitermelés után visszamaradt mélyedésekbe csapadék- és talajvíz szivárog, és idővel feltölti az egykori bányagödröket.
Az eredmény gyakran meglepő:
- meredek, mesterséges sziklafalak
- különleges színű víztükör
- és egy olyan táj, amely egyszerre ipari és természetes hatású
Apci bányató – a türkiz kráter a Mátra peremén
Apc határában egy egykori andezitbánya mélyedésében alakult ki az egyik legismertebb magyar bányató. A robbantásokkal és fejtésekkel kialakított hatalmas gödör a bányászat megszűnése után lassan megtelt vízzel.
A tó különlegessége a feltűnően élénk, türkiz szín, amelyet a kőzetek ásványi összetétele és a víz tisztasága együtt hoz létre.
A látvány egyszerre nyers és szinte szürreális: ipari falak, amelyek már nem a kitermelést, hanem a csendet keretezik.
Megyer-hegyi Tengerszem – a Zemplén ikonikus vízkatlana
A Zemplénben található Megyer-hegyi Tengerszem egy egykori malomkőbánya helyén jött létre. A 19. században innen szállították Európa-szerte a híres sárospataki malomköveket.
A bányászat befejezése után a víz lassan feltöltötte a mély vágatokat, létrehozva egy szinte teljesen zárt, sziklafalakkal körülvett tavat.
A hely ma természetvédelmi terület és népszerű kirándulóhely. A kilátóból nézve a tó egy természetes amfiteátrum benyomását kelti.
Ipari múltból lett természeti látványosság
Bár az apci bányató és a Megyer-hegy a legismertebbek, Magyarországon több hasonló hely is található:
- Gyöngyösoroszi környéki bányatavak
- Rudabánya mély bányagödre
- bakonyi és mecseki egykori bányaterületek
Ezek többsége kevésbé ismert, de ugyanannak a folyamatnak a része: az ipar visszahúzódik, a természet pedig lassan visszaveszi a terepet.
Az apci és a Megyer-hegyi tengerszemek jól mutatják, hogyan alakul át egy táj az emberi beavatkozás után. Ami egykor ipari munkaterület volt, ma csendes, vizet tükröző táj – ahol a természet nem eltörli, hanem átírja a múltat.
Képgaléria:
