Premier Plán

Kortárs ősbemutatók, klasszikus drámák, pszichothriller, monodráma és gyerekelőadások is szerepelnek a tatabányai Jászai Mari Színház 2026/2027-es évadában. Az új bemutatók közös kérdése: hogyan szeretünk, miben hiszünk, és képesek vagyunk-e változni? Szerelem mint veszélyforrás Az évad egyik ősbemutatója Fehér Gáspár romantikus vígjátéka, az „Esküszöm, hogy nem szeretlek”, amely azt vizsgálja: működhet-e egy érzelemmentes, racionális alapokra épülő házasság. A Crespo Rodrigo rendezésében érkező előadás humorral teszi fel a kérdést, vajon miért félünk annyira a szerelemtől. A készülő produkcióról a rendező elmondta: „Örülünk, hogy mi mutathatjuk be először ezt a darabot. Szellemes, remek…

Olvass tovább

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra különleges, színesen csillogó eozin felületű tárgyai új szemszögből jelennek meg a pécsi Zsolnay Negyedben. Az „Újjáéledt fények – Kortárs Zsolnay eozinok” című kiállítás azt mutatja meg, hogyan találkozik a régi mesterség és a mai művészi gondolkodás. Az eozin titka és jelentése Az eozin a Zsolnay-kerámiák egyik legismertebb különlegessége: egy olyan bevonat, amelynek hatására a tárgyak felülete fémesen csillog, és a fényben zöldes, lilás, aranyos vagy vöröses árnyalatokban változik. A neve a görög éosz szóból ered, ami hajnalt jelent, utalva arra, hogy a felület színe a fény változásával…

Olvass tovább

Személyes történetek, közösségi emlékezet és identitás találkozik a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárában megnyílt „Istennel talállak, testvérem – cigány történetek” című vándorkiállításon. A tárlat nemcsak bemutat, hanem párbeszédet is teremt a roma közösségek múltjáról és jelenéről. Történetek, amelyek belülről szólalnak meg A kiállítás célja, hogy e közösségek történetei ne külső nézőpontból, hanem személyes megszólalásokon keresztül jelenjenek meg. A projekt a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem és a Néprajzi Múzeum együttműködésében valósult meg. A szervezők szerint a tárlat egy olyan közösségi tér, ahol a látogatók nem pusztán…

Olvass tovább

Ritkán hallható művekkel és ikonikus klasszikussal zárja évadát a Nemzeti Filharmonikus Zenekar: május 7-én a Pesti Vigadó Díszteremben Shakespeare ihlette darabok, kortárs magyar kompozíció és Ludwig van Beethoven V. szimfóniája csendül fel Erdélyi Dániel vezényletével. Shakespeare ihletése Az est első felében két, William Shakespeare művei által inspirált alkotás hangzik el. Robert Schumann” Julius Caesar-nyitánya” a szerző késői korszakából származik, míg Erich Wolfgang Korngold „Sok hűhó semmiért”-szvitje egy fiatal komponista friss, lendületes hangját képviseli. A két darab nemcsak keletkezési idejében, hanem zenei világában is izgalmas kontrasztot alkot. Kortárs magyar színfolt A…

Olvass tovább

Április végén két új bemutatóval jelentkezett a Katona József Színház: a nagyszínpadon Tarnóczi Jakab Rekviem című előadása, a Kamrában pedig Ascher Tamás rendezésében Harold Pinter Az üvegház című fekete komédiája debütált. A két premier egyszerre két teljesen eltérő színházi világot mutat meg: az egyik egy intim, generációkon átívelő családtörténeten keresztül vizsgálja a hiányok és örökségek működését, míg a másik egy abszurd, zárt intézményben játszódva a hatalom és kontroll torzulásait állítja a középpontba. Családi minták és kimondatlan hiányok a Rekviemben A Rekviem szerzője és rendezője Tarnóczi Jakab, aki a grazi bemutató…

Olvass tovább

A Japán Alapítvány új kiállítása két évszázadot köt össze egyetlen vizuális párbeszédben: Kacusika Hokuszai rajzai és a kortárs manga világa kerül egymás mellé a Néprajzi Múzeumban. Hogyan lesz egy 19. századi rajzgyűjteményből a mai manga világa? A Japán Alapítvány kiállítása a kortárs manga felől közelít Kacusika Hokuszai legendás „Hokuszai Manga” című rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem egyszerűen eredetet keres, hanem azt mutatja meg, hogyan formálódott át a „manga” fogalma, jelentése és vizuális világa az elmúlt kétszáz évben. Képek, amelyek egymásra válaszolnak A kiállítás nem kronologikus történetet mesél el, hanem párbeszédet hoz…

Olvass tovább

Április 18-án tartotta 2025/2026-os évadának utolsó bemutatóját a Jászai Mari Színház. A társulat Arthur Miller Pillantás a hídról című drámáját mutatta be, Ujj Mészáros Károly fordításában és rendezésében. Brooklyni történet az 1950-es évekből A darab az 1950-es évek eleji New Yorkban, egy brooklyni munkásnegyedben játszódik, ahol az olasz bevándorló közösség mindennapjait a megélhetés bizonytalansága és az illegális bevándorlás körüli feszültségek is meghatározzák. A történet középpontjában Eddie, egy dokkmunkás áll, aki feleségével és nevelt lányával él, és két Szicíliából érkező rokont fogad be otthonába. Családi viszonyok és feszültségek a középpontban A…

Olvass tovább

Nem minden Janikovszky-könyv lett kötelező olvasmány vagy idézetgyűjtemény-alapanyag – pedig bőven akadnak olyan darabok az életműben, amelyek legalább annyira szellemesek, csak épp kevésbé ismertek. „Aranyeső” – amikor a humor mögött már ott a szatíra Ez a kötet kevésbé „gyerekszobaillatú”, mint a legismertebb művek. Rövid, csípős szövegeiben a hétköznapi élet abszurditása kerül fókuszba – néha egészen felnőttes éllel. „A lemez két oldala” – ugyanaz a helyzet, két nézőpont Az egyik legötletesebb koncepciójú könyve: ugyanazokat a szituációkat látjuk különböző szemszögekből.Kapcsolatok, félreértések, apró konfliktusok – és az örök tanulság: senkinek sincs teljesen igaza,…

Olvass tovább

Vajon mi történik akkor, ha egy író nem „lefelé beszél” a gyerekekhez, hanem melléjük huppan a szőnyegre? Janikovszky Éva és a „Ha én felnőtt volnék” több mint ötven éve tanít minket arra, hogy a komolyság néha csak egy unalmas jelmez. Könyvajánló Mindenki emlékszik arra a pillanatra, amikor gyerekként elhatározta: „Ha én egyszer nagy leszek, reggelire csak fagyit eszem, és soha nem fogok cipőt pucolni!” Janikovszky Éva pont ezt az életérzést ragadta meg az 1965-ben megjelent klasszikusában. A könyv narrátora egy névtelen kisfiú, aki afféle kis antropológusként figyeli a környezetében élő…

Olvass tovább

Április 10-én, a Kelemen László Kamaraszínházban mutatta be a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Paolo Genovese világsikerű filmjének színpadi adaptációját, a Teljesen idegenek című vígjátékot, Cseke Péter rendezésében. Az előadás az évad utolsó bemutatója, amely egyszerre szórakoztat és késztet mély önvizsgálatra. Premier- Kecskemét Mi történne, ha egy vacsoraesten minden jelenlévőnek ki kellene tennie a telefonját az asztalra, és minden üzenetet, hívást, titkot meg kellene osztania a többiekkel? Paolo Genovese zseniális alapötlete ezen az egyszerű kérdésen keresztül vezet be minket egy olyan világba, ahol a barátokból idegenek, a hazugságokból igazságok, a…

Olvass tovább