Rejtett kincsek: Janikovszky Éva kevésbé ismert művei

Nem minden Janikovszky-könyv lett kötelező olvasmány vagy idézetgyűjtemény-alapanyag – pedig bőven akadnak olyan darabok az életműben, amelyek legalább annyira szellemesek, csak épp kevésbé ismertek. „Aranyeső” – amikor a humor mögött már ott a szatíra Ez a kötet kevésbé „gyerekszobaillatú”, mint a legismertebb művek. Rövid, csípős szövegeiben a hétköznapi élet abszurditása kerül fókuszba – néha egészen felnőttes éllel. „A lemez két oldala” – ugyanaz a helyzet, két nézőpont Az egyik legötletesebb koncepciójú könyve: ugyanazokat a szituációkat látjuk különböző szemszögekből.Kapcsolatok, félreértések, apró konfliktusok – és az örök tanulság: senkinek sincs teljesen igaza,…

Olvass tovább

„Ha én felnőtt volnék…”

Vajon mi történik akkor, ha egy író nem „lefelé beszél” a gyerekekhez, hanem melléjük huppan a szőnyegre? Janikovszky Éva és a „Ha én felnőtt volnék” több mint ötven éve tanít minket arra, hogy a komolyság néha csak egy unalmas jelmez. Könyvajánló Mindenki emlékszik arra a pillanatra, amikor gyerekként elhatározta: „Ha én egyszer nagy leszek, reggelire csak fagyit eszem, és soha nem fogok cipőt pucolni!” Janikovszky Éva pont ezt az életérzést ragadta meg az 1965-ben megjelent klasszikusában. A könyv narrátora egy névtelen kisfiú, aki afféle kis antropológusként figyeli a környezetében élő…

Olvass tovább

Gyerekirodalomtól mozivászonig: Janikovszky Éva világa

Janikovszky Éva művei különleges helyet foglalnak el a magyar kultúrában: nemcsak az olvasók szívébe íródtak be, hanem a filmvásznon is életre keltek. Bár nem a klasszikus értelemben vett „filmszerző”, történeteinek világa annyira erősen vizuális és helyzetekre épülő, hogy több alkotás is könnyedén átültethetővé vált mozgóképre. Egy gyereklátásmód, ami működik filmen is Janikovszky írásainak egyik legerősebb sajátossága, hogy szinte jelenetekből épülnek fel. Rövid, frappáns párbeszédek, hétköznapi szituációk, és egy gyermeki narrátor, aki őszintén, mindenféle „felnőttes szűrő” nélkül mondja el, amit lát. Ez a szerkezet már önmagában filmszerű: adott a helyzet, a…

Olvass tovább

Bőzsöny Ferenc – a magyar rádiózás egyik legismertebb hangja

Bőzsöny Ferenc a Magyar Rádió meghatározó főbemondójaként évtizedeken át volt a magyar nyelv és a beszélt kultúra egyik legismertebb hangja. Munkássága nemcsak a rádiózásban hagyott mély nyomot, hanem a magyar beszéd igényességének és szépségének közvetítésében is. Gyermekkor, tanulmányok, korai pályaindulás Bőzsöny Ferenc 1931. január 7-én született Pécsen. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1947-ben Veszprémben, a Piarista Gimnáziumban folytatta középiskolai tanulmányait. Osztálytársai között volt többek között Mádl Ferenc is, aki később köztársasági elnök lett. Ekkor még a papi hivatás felé készült, ezt a tervet azonban a gimnázium megszüntetése és a…

Olvass tovább

Hagyomány és felfedezés – a Nemzeti Filharmonikusok új évada

A Nemzeti Filharmonikusok 2026/2027-es évada a hagyomány és a felfedezés egyensúlyára épül: a klasszikus repertoár jól ismert művei mellett ritkábban hallható darabok és újdonságok is helyet kapnak. Az évad emlékkoncertekkel, operaritkaságokkal és tematikus estekkel bontakozik ki Budapest koncerttermeiben és Martonvásáron. Ismert keretek, új hangsúlyok A zenekar továbbra is a megszokott bérletes rendszerben gondolkodik. A Kocsis-, Ferencsik-, Lukács-, Pászti- és Opera-bérlet, valamint a Próbatermi vendégség hangversenyei adják az évad gerincét. Ezek a sorozatok stabil keretet adnak, miközben eltérő zenei világok felé is nyitnak. Az évadnak nincs egyetlen kiemelt, központi évadnyitó koncertje:…

Olvass tovább

80 ezer plakát vált elérhetővé az OSZK megújult online archívumában

Megújult formában érhető el az Országos Széchényi Könyvtár Nevezetes apróságok szolgáltatása, több ezer új plakáttal bővülve. A fejlesztésnek köszönhetően a felhasználók egy kiemelkedő méretű, mintegy 80 ezer egyedi plakátot tartalmazó gyűjteményben böngészhetnek, amely a magyar vizuális kultúra egyik legfontosabb online archívumának számít. A felület a magyar plakátművészet több mint százéves történetét is bemutatja A rendszer az OSZK Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárának anyagára épül, és az aprónyomtatványok, plakátok és ex librisek világába nyújt betekintést. A szolgáltatás neve Sándor István (1750–1815) első magyar bibliográfus előtt tiszteleg, aki már a 19. század elején…

Olvass tovább

Európa-napi fesztivál: félmaraton, koncertek és családi programok a Szabadság téren

Koncertekkel, félmaratoni futóversennyel és egész napos családi programokkal várják a látogatókat az Európa-napi fesztiválra Budapesten. MTI/KultPress77 Május 10-én a budapesti Szabadság téren rendezik meg az Európa-napi fesztivált, ahol a szervezők egész napos programkínálattal várják a látogatókat. Az Európa-nap az európai egység gondolatának megszületését ünnepli Az Európa-nap az európai egység gondolatának megszületését ünnepli, amelyet az Schuman-nyilatkozat indított el 1950-ben. Az évforduló az együttműködés és a közös európai értékek fontosságára hívja fel a figyelmet, és az európai integráció alapjait jelentő folyamatokra emlékeztet. A fesztiválon hazai és nemzetközi szervezetek is bemutatkoznak A szervezők…

Olvass tovább

Május 15-ig lehet jelentkezni az „Álljon meg egy novellára!” pályázatra

Kilencedik alkalommal hirdette meg irodalmi versenyét a JCDecaux, amely idén is lehetőséget ad a tehetséges szerzők bemutatkozására. MTI/Kultpress77 A JCDecaux ismét meghirdette az „Álljon meg egy novellára!” című irodalmi pályázatát, amelyre 2026. május 15-ig várják a jelentkezéseket. A kezdeményezés célja, hogy rövid, könnyen befogadható történeteken keresztül vigye közelebb az irodalmat a mindennapokhoz. Három novella is benyújtható A pályázati kiírás szerint egy szerző legfeljebb három saját művel nevezhet. A novellák terjedelme szóközökkel és címmel együtt 3600–4000 leütés lehet, így a rövid, tömör történetek kerülnek előtérbe. Pénzdíjak és különdíjak is gazdára találnak…

Olvass tovább

Budapest kávéházai – legendák nyomában

Hol fizetett Rejtő Jenő papírfecnikkel, és melyik pesti tükör mögött hallgatóztak titkosügynökök? Forradalmak, szerelmek és világirodalmi remekművek születtek a márványasztalok mellett. Cikkünk rendhagyó időutazásra hív: eredjünk a városi legendák nyomába, és fedezzük fel azokat a kávéházakat, amelyek sorsdöntő szerepet játszottak Budapest történetében. Forradalom a biliárdasztal mellett – Petőfi és a Pilvax ifjai A Pilvaxban nemcsak a szabadság szele fújt, hanem a fiatalos dac is. Képzeljük el Petőfit, amint támaszkodik a biliárddákóra, miközben fejben már a Nemzeti dal sorait formálja. Ez a hely volt a márciusi ifjak titkos találkozóhelye – „egyfajta…

Olvass tovább

Kastély a Városligetben: Múzeum a Vajdahunyadvár falai között

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum nem csupán a múlt technológiáinak tára: a barokk palotaszárny monumentális terei, a világhírű vadászati trófeák és az agrárkultúra ezeréves fejlődése egy olyan komplex élményt nyújt, ahol a tudomány és a kastélyhangulat észrevétlenül olvad össze. ​ Az 1896-os millenniumi ünnepségekre Alpár Ignác egy olyan épületegyüttest tervezett, amely a történelmi Magyarország stílusait ötvözi. Eredetileg fából és gipszből készült el, mint egy ideiglenes pavilon, de a pesti közönség annyira megkedvelte a „hunya-várat”, hogy végül kőből, téglából is felépítették. 1907-ben itt lelt otthonra a múzeum. Időutazás a föld és az…

Olvass tovább