Bőzsöny Ferenc a Magyar Rádió meghatározó főbemondójaként évtizedeken át volt a magyar nyelv és a beszélt kultúra egyik legismertebb hangja. Munkássága nemcsak a rádiózásban hagyott mély nyomot, hanem a magyar beszéd igényességének és szépségének közvetítésében is.
Gyermekkor, tanulmányok, korai pályaindulás
Bőzsöny Ferenc 1931. január 7-én született Pécsen. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1947-ben Veszprémben, a Piarista Gimnáziumban folytatta középiskolai tanulmányait. Osztálytársai között volt többek között Mádl Ferenc is, aki később köztársasági elnök lett. Ekkor még a papi hivatás felé készült, ezt a tervet azonban a gimnázium megszüntetése és a korszak politikai változásai végül meghiúsították.
Többszöri próbálkozás ellenére sem vették fel főiskolára, így sorkatonai szolgálatát Esztergomban teljesítette. Itt figyelt fel hangjára és beszédkészségére egyik parancsnoka, aki a rádiózás felé irányította.
A rádiós pálya kezdete
Parancsnoka tanácsára jelentkezett a Magyar Rádió bemondófelvételére, ahol mintegy 3000 jelentkező közül választották ki. Első alkalommal 1956. augusztus 26-án hallhatták hangját a rádióhallgatók.
Ezzel párhuzamosan felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–történelem szakára, ahol tanári diplomát szerzett, majd később angol szakos tanulmányokat is folytatott. 1973-ban magyar nyelvészetből doktori fokozatot szerzett.
A Magyar Rádió meghatározó hangja
Bőzsöny Ferenc a Magyar Rádió egyik legismertebb bemondója lett. Nemcsak híreket olvasott, hanem számos kiemelt történelmi és állami esemény hangja is volt, többek között:
Horthy Miklós kormányzó kenderesi újratemetése
Bethlen István hamvainak hazaszállítása és újratemetése
Grósz Károly temetése
Nevéhez fűződik a Mesélő Krónikák című történelmi-ismeretterjesztő műsor is, amelyben történelmi eseményeket dolgozott fel közérthető formában.
Televíziós és egyéb munkák
A Magyar Televízióban is jelentős szerepet vállalt, többek között a Delta ismeretterjesztő sorozat állandó narrátoraként. Hangja azonban egy másik, sokak számára meglepő közegben is ismertté vált: 2000 és 2011 között ő mondta be a budapesti 2-es metró (piros metró) állomásait.
Szakmai és nyelvi tevékenység
Bőzsöny Ferenc szakmai munkásságát erős nyelvészeti és nyelvművelő tevékenység is kísérte. Tagja volt a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Magyar Rádió nyelvi bizottságának, valamint az Anyanyelvápolók Szövetségének elnökségének is.
Nyugdíjba vonulása után a Központi Papnevelő Intézetben retorikát tanított, ahol a beszédművelés és a nyilvános megszólalás kultúráját adta tovább.
Díjak, elismerések
Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, többek között:
- Magyar Rádió és Televízió Nívódíja
- Kazinczy-díj (1997)
- Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2000)
- Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (2005)
- Belváros–Lipótváros és Zebegény díszpolgára
Emlékezete
Bőzsöny Ferenc 2018. október 28-án hunyt el. Hangja, nyelvi igényessége és szakmai öröksége azonban továbbra is meghatározó része a magyar rádiózás és beszédkultúra történetének.
Források
- MTI Archívum: https://archivum.mtva.hu/
- Országgyűlés – Kitüntetések, állami elismerések: https://www.parlament.hu/kituntetesek
- Kazinczy-díj Alapítvány: http://www.kazinczydij.hu/
(Video: Az Aranyemberek című műsorban Dr. Bőzsöny Ferenc bemondó első rádiós bemondásáról mesél Szöllős István riporternek. Forrás: MTVA Archívum archivum.mtva.hu , Kiemelt kép: Bőzsöny Ferenc a Magyar Rádió stúdiójában Budapesten, 1979. december 17-én Fotó: MTI/Hámor Szabolcs )
