Az idén 50 éves pécsi Vasarely Múzeum megújult, és Victor Vasarely születésének 120. évfordulóján ismét megnyitotta kapuit. Az 1976-os megnyitót megidéző ünnepségen a művész unokája és dédunokái is jelen voltak. Pécs- kiállítás megnyitó
A pécsi múzeum megnyitása jelentős mérföldkő volt anno a magyar kultúrtörténetben, mivel ez az ország első olyan állandó közgyűjteménye, amely kizárólag a geometrikus absztrakcióra építve nyitott utat a nyugati művészeti irányzatok felé.
Péterffy Attila pécsi polgármester a városban megnyílt emlékév kapcsán hangsúlyozta, hogy a neves művész modern vizuális gondolkodása ma is meghatározó alapélményünk, amelynek örökségét a város széles körű összefogással teszi élővé.
Bertók Gábor, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója személyes, iskoláskori Vasarely emlékeit is megosztotta a megjelentekkel, majd a megújításra rákanyarodva köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a sikeréhez – a múzeumi munkatársaknak, városi cégeknek, a PTE Művészeti Karának és a Pécsi Ágazati Képzőközpont festőcsapatának.
Az ünnepségen jelen volt Vasarely unokája, Pierre Vasarely, az Aix-en-Provence-i Vasarely Alapítvány elnöke, a jubileumi év védnöke is. Beszédében megköszönte az egyetem, a városvezetés és a múzeum együttműködését, majd kiemelte az emlékév részeként Aix-en-Provence és Pécs közös programjainak jelentőségét. Úgy fogalmazott: külön öröm számára, hogy a két testvérvárost Vasarely művészete immár 15 éve ilyen szorosan fonja össze. Különleges pillanat volt, hogy a beszédet Sarkadi Eszter tolmácsolta – aki 50 évvel ezelőtt is a Vasarely család kísérője volt, s aki aktív korában maga is részt vett Pécs és Baranya helyi értékeinek – közte a képzőművészetek – menedzselésében, népszerűsítésében.
A tárlat kurátora, Getto Katalin muzeológus szintén személyes emlékekkel kezdett: kislányként ő is jelen volt az eredeti megnyitón, most pedig ő formálhatta újjá a város nemzetközi jelentőségű húzótárlatát – friss szemlélettel, de az örökséghez hűen. Az egyik jelentős változás, hogy a mester akaratának megfelelően ismét láthatóvá váltak az általa adományozott, a munkásságához kapcsolódó elődök és kortársak műveiből álló nemzetközi gyűjtemény kiemelkedő darabjai. Ezek nem külön blokkban jelennek meg, hanem a saját alkotásai közé integrálva, azoknak kontextust adva. A kiállításban több olyan mű is szerepel, amelyet az elmúlt 50 év során még sohasem láthattak a nézők: a művész kései korszakában keletkezett VI-VA album majdnem egy négyzetméteres szitanyomatai például a restaurálást követően első alkalommal kerültek falra a mappából, amelyben eddig pihentek.
Az újranyitást a Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskola zenei etűdjei színesítették.
(Kiemelt kép: Janus Pannonius Múzeum bocsájtotta rendelkezésünkre)
