Vannak festőművészek, akiket évszázadok múltán is megemlít a művészettörténet, míg mások kevésbé ismertek, annak ellenére, hogy jelentős életművet hagytak hátra. Ilyen Lieb Ferenc is, akinek alkotásai a magyarországi rokokó festészet értékes emlékei közé tartoznak.
Mi is az a rokokó?
A rokokó a 18. század egyik meghatározó művészeti irányzata volt, amely a barokk monumentalitása után könnyedebb, játékosabb és kifinomultabb formavilágot hozott. Elnevezése a francia „rocaille” szóból ered, amely kagyló- és köves díszítőmotívumokra utal. A stílus legfontosabb jellemzői a finom vonalvezetés, a világos színek, a természetesség, az elegancia és a részletek gazdag kidolgozása. A rokokó festészet kedvelt témái közé tartoztak a mitológiai jelenetek, az idilli tájak, a szerelmi történetek és a főúri élet derűs pillanatai. A korszak művészei gyakran nem hatalmas történelmi eseményeket, hanem a szépség, a harmónia és az élet élvezetének kifinomult pillanatait jelenítették meg. Magyarországon a rokokó elsősorban kastélyok, templomok díszítőművészetében hagyott maradandó nyomot.
Egy festő a múlt homályából
Életéről kevés biztos adat maradt fenn. A kutatások szerint az iglói származású festő a 18. század közepén működött, és korának megfelelően több megbízáson dolgozó vándorfestőként járta a térséget. Neve elsősorban az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély lenyűgöző rokokó falképei révén maradt fenn. A 18. századi kastélyok nem pusztán lakóhelyek voltak: tulajdonosaik rangjukat, műveltségüket és ízlésüket is meg kívánták jeleníteni épületeikben. A falfestmények ebben a világban nem egyszerű dekorációként szolgáltak, hanem történeteket meséltek, hangulatot teremtettek, és egy korszak életfelfogását őrizték meg.
Az edelényi kastély festője
Lieb Ferenc legismertebb és legjelentősebbnek tartott munkája az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély rokokó falképeinek elkészítése volt. A festmények az 1760-as évek végén és az 1770-es évek elején születtek, és a magyarországi világi díszítőfestészet kiemelkedő alkotásai közé tartoznak. A kastély termeinek falain mitológiai alakok, allegorikus figurák, tájképi részletek és idilli jelenetek elevenednek meg. Lieb Ferenc festményei egyszerre szolgálták a tér díszítését és a képzelet világának megteremtését: egy olyan korszak hangulatát idézik fel, amelyben a szépség, az elegancia és a harmónia fontos értéknek számított.
Művészetének egyik legnagyobb erénye a rokokó könnyedségének és kifinomultságának érzékeltetése. Alkotásaiban nincs jelen a barokk látványosságra törekvő monumentalitás, helyette játékosság, derű és aprólékos megfigyelés jellemzi őket. Finom színei és részletgazdag kompozíciói ma is képesek megszólítani a látogatót.
Edelényen túl – egy sokoldalú rokokó festő nyomában
Bár neve leginkább az edelényi kastély falképeihez kapcsolódik, munkássága nem korlátozódott egyetlen megbízásra. A 18. századi festők gyakran több településen és különböző típusú épületekben dolgoztak, így alakítva templomok és világi terek arculatát.
Más alkotások esetében is felmerült már a neve, különösen a felvidéki térséghez kapcsolódó művek kapcsán. Életművének teljes feltárása továbbra is a művészettörténeti kutatás része, de az bizonyos, hogy jelentős szerepet játszott a korszak magyarországi dekoratív festészetében. Alkotásai nemcsak egy művészeti stílus emlékei, hanem egy letűnt világ lenyomatai is: megmutatják, hogyan gondolkodott a 18. század a szépségről, a műveltségről és az ideális életformáról.
Egy életmű, amely tovább él a falakon
A művészettörténelem néha igazságtalan az alkotókkal: egyes nevek évszázadokon át fennmaradnak, míg mások háttérbe szorulnak, annak ellenére, hogy műveik maradandó értéket képviselnek.
Lieb Ferenc is ezek közé a kevésbé ismert, mégis jelentős életművet hátrahagyó mesterek közé tartozik. Öröksége arra emlékeztet, hogy a művészet maradandósága nem mindig a hírnévben mérhető. Néha egy kastély termei, egy aprólékosan kidolgozott falkép vagy egy elfeledettnek hitt alkotó munkája őrzi meg leginkább egy korszak szellemét.
A festő történetét az edelényi kastélyban egy különleges 3D-s kosztümös kisjátékfilm is feldolgozza, amely Lieb Ferenc egy esztendején keresztül mutatja be a rokokó világának megszületését. A M. Tóth Géza rendezésében készült alkotás főszerepében Chován Gábor látható, aki Lieb Ferenc alakját kelti életre. A filmben Rost Andrea is szerepel, aki a grófné szerepét formálja meg, így a több mint kétszáz éves falképek és a kastély rokokó világa új formában kel életre a mai közönség számára.
