A lélek költője: József Attila életútja és öröksége

József Attila a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, akinek költészete mély emberi érzéseket, társadalmi kérdéseket és filozófiai gondolatokat egyaránt megszólaltat. Rövid, tragikus életútja és rendkívül gazdag életműve szorosan összefonódik egymással, hiszen verseiben gyakran saját sorsának tapasztalatait dolgozta fel. 1905. Április 11.-én született Budapesten, szegény családban. Gyermekkora nehézségekkel teli volt: apja korán elhagyta a családot, édesanyja pedig mosónőként próbálta eltartani gyermekeit. A nélkülözés és a bizonytalan családi háttér mély nyomot hagyott benne. Anyja halála után nevelőszülőkhöz került, ami tovább erősítette benne az elhagyatottság és a kiszolgáltatottság érzését. Tehetsége korán…

Olvass tovább

A nyuszin túl, avagy mit érdemes tudni az ünnepről?

A húsvét fontos része a keresztény kultúrának, azonban megünneplésének módja az idők során sokat változott. Bár az alapvető jelentése – Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe és a tavaszi megújulás – változatlan maradt, a szokások és a hangsúlyok átalakultak. De mit jelent az a szó, hogy húsvét? A „húsvét” szó eredete a magyar nyelvben a böjti időszakhoz kapcsolódik. A kifejezés szó szerint azt jelenti: „húst venni” vagy „húshoz jutni”. A keresztény hagyományban a húsvétot megelőzi a 40 napos nagyböjt, amikor a hívők tartózkodtak a hús fogyasztásától. Amikor ez az időszak véget ért,…

Olvass tovább

Nicola Tesla- az elektromosság üttörője

Életében 146 szabadalmat jegyeztek be a neve alatt. Róla szól cikkünk. Tevékenységét elsősorban az elektromosság, mágnesség és gépészet területén fejtette ki. Több fontos elméleti és gyakorlati részecskefizikai és gravitációs kutatáson kívül a nevéhez kötődik a többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is. Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz, és döntő mértékben meghatározza jelenkori gazdasági és társadalmi életünket. 1856. Júliusában született, Smiljanban. Édesapja, Milutin…

Olvass tovább

Fekete István- Az erdész-vadász irodalom egyik legismertebb művelője

1900.Január 25-én látta meg a napvilágot, Göllén. Magyarország egyik legismertebb és legkedveltebb erdész és vadász írója. Számos művét fordították le külföldi nyelvre. 2002. Decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. Családi háttere, életútja Édesapja Fekete Árpád tanító, iskolamester és gazdálkodó. Édesanyja Sipos Anna. Meglehetősen keményen fogták gyermekkorában. Az elemi iskola első négy évét (1906–1910) szülőfalujában végezte el, az ötödik évet már Kaposváron (a polgári fiúiskolában) kezdte el, ahová egy év múlva a család is elköltözött. 1923-ban felvették a debreceni…

Olvass tovább

Mária főhadnagy- Lebstück Mária, a  tragikus sorsú hősies honvéd

Bizonyára majd’ mindenki ismeri a 13 aradi vértanút. Ám volt egy főhadnagy,aki ugyan nem halt vértanúhalált mégis hősiességével kitünt. Sokáig nem is tudták társai,hogy az illető nő. Lebstück Mária 1830 augusztus 15.-én született ,Zágrábban. A gazdag kereskedő családból származó hölgy 13 éves korában Bécsbe költözött, nagybátyja, báró Simunich Boldizsár császári brigadéroshoz. Az iskoláit is itt végezte. Nagybátyja  életvitele nagy hatást gyakorolt rá, ezért az 1848-as bécsi forradalom kitörésekor férfiruhába öltözött és Lebstück Károly néven csatlakozott az egyetemi légióhoz. A  jogász csapattal küzdött a márciusi és az októberi bécsi harcokban. Ezután…

Olvass tovább

Bíró László József- a golyóstoll és az automata sebességváltó feltalálója

1899. Szeptember 29-én született Budapesten. Legismertebb találmánya a golyóstoll, de emellett több mint 20 szabadalma van. Ezek közül nagy részét nem használták a gyakorlatban, ellenben sok konstruktőr megihletője. Családi háttere Édesapja Schweiger Mózes Mátyás, hódmezővásárhelyi születésű műfogász, édesanyja a kaposvári születésű Ullmann Janka volt. A családnév Bíróra változtatását a magyar királyi Belügyminisztérium 1905. február 11-én engedélyezte. 1931. november 2-án Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a nála kilenc évvel fiatalabb Schick Erzsébettel, Schick Zsigmond és Honig Anna lányával. 1938. augusztus 20-án Bíró László feleségével együtt áttért az evangélikus hitre. 1940-ben telepedett…

Olvass tovább